Aktualitások

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Surányi György közgazdász. Közgazdasági diplomáját 1977-ben szerezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ezt követően 1986-ig a Pénzügykutatási Intézet kutatójaként dolgozott.

A legújabb FÉLMÚLT az 1939. augusztus 23-án aláírt Hitler–Sztálin-paktumról, más néven a Molotov–Ribbentrop-paktumról szólt. Vendégeink megvitatták, hogy miért éppen ezen szerződés évfordulójához kapcsolódik a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja és milyen jelentőséget hordoz magában az emléknap.

Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. Ebből adódóan a XX. Század Intézet FÉLMÚLT adásának nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk.

Lin Piao 18 éves korától egészen haláláig az egyik legmeghatározóbb politikusként volt jelen a Kínai Kommunista Párt életében. Piao Mao Ce-tung leghűségesebb és elkötelezett támogatója volt már a polgárháborús évektől kezdve. Ő volt az, aki A vörös könyvecske segítségével kiépítette Mao személyi kultuszát a Kínai Néphadseregben. Politikai pályája folyamatosan felfele ívelt, hiszen Mao saját maga jelölte ki utódjának, ez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy a korábbi bajtársak közötti viszony mindig is felhőtlen lett volna. 1971-re pedig már olyan pletykák röppentek szárnyra, hogy Lin Piao a hatalom megszerzése érdekében szembefordulna, eltávolítaná vagy akár meg is öletné Maót. A szóbeszéd következményeit Lin már nem akarta megvárni, így családjával megpróbált a Szovjetunióba menekülni, repülőgépük azonban máig tisztázatlan körülmények között meghibásodott és lezuhant Mongóliában.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk soron következő interjúalanya Horváth István diplomata, közgazdász (1943 -). Horváth István 1966-ban szerezte meg közgazdász diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetemen. Az MSZMP-be való belépését követően rövidesen a Gazdaságpolitikai Osztály munkatársa lett, majd kinevezték Magyarország hágai, bonni, a rendszerváltoztatás után pedig berlini nagykövetének.

Legújabb FÉLMÚLT adásunkban az 1920. június 4-én aláíratott trianoni békediktátumig vezető útról, a szerződés magyarságra gyakorolt hatásáról, a Trianon-trauma kezeléséről és a hazánkban 1990, majd 2010 után végbemenő emlékezetpolitikai változásokról beszélgettünk.

A FÉLMÚLT legújabb adásában a Szövetségesek II. világháborúban kivívott európai győzelmének napjáról beszélgettünk, melyet a nyugati országok 1945. május 8-án, Oroszországban május 9-én ünnepelnek. Meghívott vendégeink megvitatták a Győzelem Napi narratívák alakulását a hidegháború időszakában, a Szovjetunió összeomlását követően, valamint, hogy mennyiben változott a Győzelem Napja körüli emlékezetpolitika a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború alatt.

Miért olyan vonzó a marxizmus még ma is a nyugati értelmiség számára? Létezik-e igazságos politikai erőszak? Vajon csupán társadalmi környezetünk határozza-e meg döntéseinket, vagy felelősséget kell vállalnunk mindazért, amit teszünk? És ez utóbbi kérdés megítélésekor miért alkalmaz kettős mércét egy-egy értelmiségi csoport? Egyebek mellett ezekre a sokszor érzékeny és megosztó kérdésekre kíván válaszolni a neves szociológus, Paul Hollander tanulmányaiból válogatott, Marx és a Korán című kötet.

Visszatért a FÉLMÚLT. Legújabb adásunkban hazánk történelmének egyik legtragikusabb pillanatáról, az 1944. március 19-én bekövetkezett náci megszállásáról és annak következményeiről beszélgettünk. Vendégeink megvitatták a megszállás előzményeit, a magyar történelemre és a II. világháborúra gyakorolt hatásait, a magyar külpolitika 1930-as és 1940-es években való alakulását, illetve a magyar zsidóság sorsát.

A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszornak, vagy ahogy mindenki hívta, Gerő Tanár Úrnak volt egy régóta dédelgetett álma: A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiájának megjelentetése.

A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszornak volt egy régóta dédelgetett álma: a magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiájának megjelentetése. Magyarországon eddig soha nem jelent meg olyan kiadvány, amely enciklopédikus formában tárgyalta volna a magyarországi zsidó holokausztot. Ez a könyv tehát a maga nemében az első.

1944. december 24-én a nyilasok a sopronkőhidai börtönben kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A magyarországi fajvédők egyik vezéralakjaként lépett a politika mezejére, a magyar történelem könyvekbe azonban, mint a magyar nemzeti ellenállás mártírjaként vonult be. A  Neve szinte minden magyar városban jelen van, hiszen különböző köztereket, utcákat neveztek el róla, mégis kevesen ismerik az általa bejárt utat. Intézetünk legújabb cikkéből ismerje meg a Bajcsy-Zsilinszky Endre életét és gondolkodását befolyásoló eseményeket, a fajvédők programját, illetve a német megszállás és a nyilas uralom elleni ellenállás megalakulását.

Hatalmuk megszilárdítása után a magyar kommunisták célba vették a katolikus egyházat. Az egyház vezetőinek letartóztatása, szerzetesek, papok internálása azonban csak a kezdet volt. Akiket nem tudtak a diktatúra eszközeivel megfélemlíteni, azokat egyszerűen meggyilkolták. Ilyen, megalkuvást nem ismerő, a hivatása mellett a végsőkig kiálló ember volt Brenner János is, akit a kommunisták 1957-ben, papi szolgálatainak teljesítése közben 32 késszúrással meggyilkoltak. A brutális gyilkosság után a hatalom mindent megpróbált, hogy az emberek emlékezetéből kiirtsák a fiatal papot és az eszméket, amiket képviselt.

„Minden művészet propaganda. Ámde nem minden propaganda művészet.” – írja George Orwell 1940-ben megjelent esszéjében. Magyarországon 1948 és 1956 között, a Rákosi-rendszer nyolc éve alatt a plakátművészetet is teljes mértékben a pártállam szolgálatába állították, mindenhonnan a szocialista gazdaság felépítése, a tervgazdálkodás, a beszolgáltatások, a termelésre való buzdítás harsogott. De vajon születtek-e remekművek a magyar művészettörténet legpropagandisztikusabb éveiben is?

Mit adott Semmelweis a világnak? És mit adott a világ Semmelweisnek? Az első kérdésre azért nem egyszerű válaszolni, mert szinte lehetetlen felmérni, hány gyermekágyas anyát mentett meg felfedezése. Saját kora mostohán és méltatlanul bánt vele, ezt már több mint száz éve tudjuk. A halála utáni évtizedekben a tudományos közösség megkövette őt, és az orvostudomány nagyjai közé emelte, de a történelmi emlékezet fordulatosabb utat szánt Semmelweisnek. Hosszú idő telt el, míg az anyák megmentője a bécsi elmegyógyintézetből a Nemzeti Panteonig jutott.

Mikor 1972. február 21-én Richard Nixon, az Egyesült Államok elnökének repülőgépe leszállt Pekingben, már sejteni lehetett, hogy az esemény[1] gyökeresen meg fogja változtatni az 1945 után kialakult világrendet.[2] Nixon az elutazása előtti sajtótájékoztatón a következő szavakkal búcsúzott: „Békével jöttünk az emberiség nevében.”[3] Útja mérföldkőnek számított a hidegháború történetében, lépésével megnyíltak a kapuk a két ország közötti együttműködés előtt. A sikeres kapcsolatfelvétel két rendkívül tehetséges személynek volt köszönhető: Csou En-laj[4] kínai miniszterelnöknek és a tavaly 100 éves korában elhunyt Henry Kissinger[5] nemzetbiztonsági tanácsadónak. Az olykor regénybe illő események láncolata tette lehetővé azt, hogy a két elnök: Nixon és Mao egy asztalhoz tudtak ülni, megváltoztatva a hidegháború addig érvényes játékszabályait.

Középiskolások számára indít új, rendhagyó programsorozatot a XX. Század Intézet, amellyel az úgynevezett rövid 20. századba kalauzoljuk el az érdeklődő osztályokat. A XX. Század Intézet várja azon közoktatási intézmények jelentkezését, akik szívesen bemutatnák diákjaiknak az előadást!

Az 1970-es években Olaszország belpolitika válságok sorával küzdött, mely sorra buktatta meg a megválasztott kormányokat. Az országban a társadalmi elégedetlenség az egekben volt, az 1946 óta kormányzó Kereszténydemokrata Párt pedig kezdte elveszíteni az ország bizalmát. Ebben a feszült politikai légkörben a kereszténydemokraták egyik vezető politikusa, Aldo Moro egy „történelmi kompromisszum” előkészítésén dolgozott saját pártja és az Olasz Kommunista Párt között. Intézetünk legújabb cikkéből megismerheti Aldo Moro törekvését, hogy összefogja az ország két legerősebb demokratikus pártját, a terror megjelenését az olasz mindennapokban, a korszak legveszélyesebb olasz terrorszervezetének, a Vörös Brigádok történetét, illetve az olasz történelem legmegrázóbb merényletét.

Szinte mindenben forradalmit alkotott, amihez hozzányúlt. Borotválkozás közben papírra vetett gondolataiért az amerikai hadsereg komoly pénzeket fizetett, és miután Oppenheimer hívására Los Alamosba érkezett, huszonnégy órán belül megoldotta a plutóniumbomba sarkalatos problémáját. Neumann János az Egyesült Államokba emigrált magyar „marslakók” csoportjának talán legélesebb elméje volt, aki a tudomány elefántcsonttornya és a politikai tettek mezeje között mindenféle korlát nélkül tudott mozogni.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya a nemrégiben elhunyt Vajda Mihály (1935-2023) Széchenyi-díjas filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.