Baczoni Dorottya
igazgató

CIKKEK

A politika Frank Sinatrája

John F. Kennedy és ami mögötte van

John F. Kennedy neve mindenkinek mond valamit, annak is, aki soha nem foglalkozott amerikai történelemmel. Beugorhat róla sármos megjelenése, stílusos felesége: Jackie Kennedy, az űrverseny, a kubai rakétaválság, Marilyn Monroe, a polgárjogi mozgalom, vagy éppen 1963-as dallasi meggyilkolása, ami máig lázban tartja a világot. Kennedyvel legenda született. Esetében ráadásul nem pusztán egyetlen személyről beszélünk, hanem egy egész dinasztiáról: a hozzá hasonlóan néhány évvel később, 1968-ban meggyilkolt, szintén politikus testvérének, Bobbynak a fia jelenleg például egyike a demokrata elnökjelölteknek.

Rossz és még rosszabb között

Veszprémy László Bernát eddigi könyveiben [1] is olyan húsbavágó témákat dolgozott fel, amelyek történeti horderejük mellett döntő jelentőséggel bírnak napjaink emlékezetpolitikai vitáiban is. Ezt a sort folytatja legújabb, Tanácstalanság című kötetével, amelynek alcíme: A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt 1944–1945 már előre jelzi, hogy a szerző garantáltan újból méhkasba nyúl. Hiszen a kérdés, amit feszeget, vagyis hogy a zsidóság vezetői mit és vajon eleget tettek-e a holokauszt alatt a sajátjaikért, leegyszerűsítve: felelős-e a zsidó vezetés a zsidóság kiirtásában, önmagában egy megannyi érzékenységet sértő téma – ahogy a szerző maga is utal erre a bevezetőben.

 

 

VIDEÓK

Az Ultrahang legfrissebb adásában Baczoni Dorottya, a 20. Század Intézet igazgatója volt a vendégünk, akivel annak kapcsán beszélgettünk, hogy milyen volt a Szovjetunió és Izrael kapcsolata. Miért döntött úgy Sztálin, hogy támogatja Izrael államának megalapítását? Milyen helyzetben volt az orosz ajkú zsidóság? Hogyan alakult a Hidegháború során a felek kapcsolata? Mit hozhat a jövő? A videóban többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.

Franco és 1956

A XX. Század Intézet meghívására hazánkba érkezett Ricardo Ruiz de la Serna spanyol jogász, történész, egyetemi docens, politikai elemző (Universidad CEU San Pablo, Madrid), hogy előadást tartson arról a kevesek által ismert történelmi tényről, hogy 1956-ban Spanyolország Franco tábornok vezetésével százezer önkéntes spanyol katonát küldött volna Budapestre, a magyar forradalmárok segítségére, de az amerikai vezetés megakadályozta azt. Az előadást előtt köszöntőt mondott Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója, valamit Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója.

Tényleg olyan rózsaszín Barbieland vagy létezik árnyoldala is? Adásunkban egy látszólag könnyed téma, egy fiktív személy, Barbie áll a középpontban, akiről Greta Gerwig legutóbbi mozifilmje kapcsán beszélgetünk. Mit üzen a film?  Egyértelmű propaganda vagy erősebb üzenet a benne rejlő önirónia és szatíra? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a XX. Század Intézet októberi Félmúlt adásában. A beszélgetést Baczoni Dorottya, történész, az intézet igazgatója moderálja, meghívott vendégei Ugron Zsolna, József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója, valamint Megadja Gábor, eszmetörténész, a Századvég igazgatója.

A szocialista Magyarországon a magas presztízsű negyedeken belül egy teljes utca, vagy utcarész csakis a nómenklatúra számára szolgált. De hol lakott a pártvezetés és milyen előnyökkel jártak ezek az informális kapcsolatok? A műsorban szerepel Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, aki a világháború utáni ingatlanügyekről mesél.

Szöveg – Történelem az irodalomban-irodalom a történelemben: Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára

A XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozatában olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket. Ebben az adásban Ady Endre 1917-ben írt ,,Emlékezés egy nyár-éjszakára” című versét vizsgáljuk meg, hogy megértsük az első világháború mélyebb hátterét, jelentőségét, és annak társadalmi reakcióit.

Félmúlt: Oppenheimer és Teller

Miben merül ki a tudósok felelőssége egy tömegpusztító fegyver kifejlesztése kapcsán, milyen morális kérdéseket vet fel az atombomba megalkotása? Mi alakította Teller Ede antikommunista meggyőződését és hogyan értékelhetjük Robert Oppenheimer kommunista szálaktól nem mentes múltját? Milyen Oppenheimer és Teller megítélése ma? Többek között ezekre a kérdésekre válaszokat  kaphatunk a Félmúlt beszélgetéssorozat szeptemberi adásában. A beszélgetést Baczoni Dorottya, történész a XX. Század Intézet igazgatója moderálja, beszélgetőpartnerei Schmidt Mária, történész, a XX. Század Intézet főigazgatója és Magyarics Tamás, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Félmúlt extra: Egy amerikai álom (vége) – John F. Kennedy

A nyári szünet előtti, utolsó Félmúlt adásban Fekete Rajmund nemrégiben megjelent, Az amerikai álom (vége) – John F. Kennedy című kötetéről beszélgettek. A könyv az idén hatvan éve meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy politikai pályáját mutatja be. A beszélgetés során meghívott vendégeink a Kennedy-jelenségen túl megvitatták az elnök popkultúrában betöltött szerepét, illetve az általa folytatott és képviselt politika tartalmát.

Horthy Miklós emlékezete

Az Ez itt a kérdés ezen adásában Horthy Miklósvolt a téma, illetve pontosabban 1944, német megszállás utáni Magyarország, és a holokausztban játszott magyar szerep. Ezek alapján az elmúlt évtizedekben Horthyról kialakult az az általános nézet, hogy diktátor és Hitler utolsó csatlósa.  A kérdés, hogy még mindig ez a kép él Horthy Miklósról?

Félmúlt: Erről álmodtunk? – David Ben-Gurion és Izrael állam

A Félmúlt című beszélgetéssorozat legutóbbi adásában David Ben-Gurionról, Izrael  államának első miniszterelnökéről beszélgettek. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulója kapcsán a beszélgetőpartnerek számba vették Ben-Gurion politikai tevékenységének főbb állomásait, a miniszterelnöksége alatt a Közel-Keleten végbemenő változásokat, valamint azt, hogy hogyan alakította a nemzetközi politikai helyzetet Izrael létrejötte.

Szöveg – Történelem az irodalomban – irodalom a történelemben: Szabó Magda: Abigél 2. rész

Szabó Magda Abigél című regényéről szóló podcast második részében a műben megjelenő református szellemiségről, a legfontosabb kálvinista értékekről és az egyház védelmező szerepéről beszélgetett Baczoni Dorottya és vendége,  Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. Szó esett a szereplők mindennapjaiban hangsúlyos rendről, fegyelemről és engedelmességről, egyén és közösség viszonyáról, test és lélek kapcsolatáról, valamint a református egyház zsidómentésben vállalt szerepéről.

Félmúlt: Háborús bűnösök – Irak 20 évvel később

Idén volt 20 éve, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2003. márciusában megkezdte Irak elleni invázióját. Az évforduló kapcsán a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának áprilisi epizódjában a háború kitörésében kulcsszerepet játszó politikai vezetőkről, George W. Bushról és Tony Blairről beszélgettek.

Félmúlt: Ő nyerte meg a hidegháborút

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának márciusi epizódja az egyik legismertebb amerikai elnökről, Ronald Reaganről szólt, aki az Amerikai Egyesült Államok javára billentette a hidegháború menetét.

Szöveg – Történelem az irodalomban-irodalom a történelemben: Szabó Magda: Abigél 1. rész

A XX. Század Intézet podcast-sorozatának legújabb adásában Szabó Magda Abigél című regényéről volt szó. Az 1970-ben megjelent könyv lapjain a szigorú Matula református nevelőintézet mindenki által ismert lakóinak mindennapjain kívül a második világháború kegyetlen időszaka elevenedik meg. Baczoni Dorottya beszélgetett Dr. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével az országban szerveződő ellenállásról, a zsidóság helyzetéről, Magyarország mozgásteréről és a német megszállásról is.

Videópályázat Wittner Mária emlékére

A XX. Század Intézet Wittner Mária szabadságharcos, Corvin-közi harcos, ’56-os halálraítélt, volt országgyűlési képviselő emlékére hirdetett meg egy videópályázatot, amiben a fiataloknak egy 20. századi hősről kellett kisfilmet készíteniük.

Félmúlt: Kína felemelkedése – Teng Hsziao-ping

A kelet-európai kommunista rendszerek kifulladásával egy időben Kína is szakított a szovjet típusú kommunizmussal. A váltásra Mao Ce-tung halála után utódja: Teng Hsziao-ping vezetésével került sor, aki forradalmi változást indított el, amelynek világtörténelmi jelentősége a bolsevik puccshoz mérhető. Erről beszélgettek a Félmúlt legújabb adásában.

Kihirdették az Én hősöm pályázat nyerteseit

Kihirdették az Én hősöm pályázat Wittner Máriáért nyertes diákjait, amiről Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója mesélt. A díjakat és jutalmakat Vincze Máté, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár és Baczoni Dorottya adta át. „Lélekemelő érzés volt a látni pályázók videóit és szembesülni azzal, hogy a mostani középiskolás generáció is felnéz azokra és életben tartja mindazok emlékét, akik sokat tettek azért, hogy egy jobb világban élhessünk.”

Félmúlt Akik maradtak – Diktatúrából diktatúrába

A 20. század Magyarországon is traumákkal teli időszak volt, a történészek és a pszichológusok együttműködése ezért kiemelten fontos a korszak feltárásához. Félmúlt  beszélgetéssorozat idei utolsó állomásán, az egyéni és a kollektív traumákról volt szó. Az aktuális témát rendhagyó módon ezúttal nem csak történészi, hanem pszichológiai szempontból is körbejárták.

Diktatúrából diktatúrába – Zsidóság a holokauszt után

A 20. század közepén az egyik diktatúrát pillanatokon belül egy másik váltotta fel Közép- és Kelet-Európában. De hogyan lehet tovább élni azzal a traumával, amit a holokauszt okozott? Erről beszélgettek az Ez itt a kérdés stúdiójában.

A XX. Század Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában nemrég megjelent Medgessy Éva Kamerapárbaj című könyve, amely Vitézy László filmrendező pályaívét mutatja be. A könyvbemutató elején Káel Csaba magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos laudálta a kötetet,  majd egy kerekasztal-beszélgetés keretében Vitézy László és Medgyessy Éva meséltek bővebben a könyvről. A beszélgetés Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Félmúlt: A Dreyfus-ügy

A XX. Század Intézet Félmúlt beszélgetéssorozatának következő állomásán a francia politikára máig hatással levő Dreyfus-ügyről beszélgettek, melynek apropóját Roman Polanski 2019-ben megjelent Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmje adta.

Félmúlt: Testvérháború Az északír konfliktus

A nyári szünet után folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. A második évad első részében a beszélgetés kiindulópontját az északír konfliktust egy kisfiú szemszögéből bemutató, 2021-es rendezésű Belfast című film adta. Vendégeink a konfliktust kirobbantó okokról, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szerepéről, valamint az 1998-as nagypénteki megállapodás óta eltelt nemzetközi változásokról, köztük a Brexit körülményeiről is beszélgettek. Meghívottjaink Egedy Gergely történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára és Gálik Zoltán nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense voltak, a beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Herzl Tivadar naplója, a politikai cionizmus és a zsidóság helyzete

Magyar nyelven is hozzáférhető Herzl Tivadar naplója, akinek életpályája egy fejlődésregény. Az író, politikus nevéhez fűződik a politikai cionizmus gondolatának megszületése, és ő az, aki megálmodta a modern zsidó államot, Izraelt. És hogy mit jelent Herzl Tivadar munkássága napjainkban? Ez itt a kérdés.

Szöveg – Első az elsők között: Herzl Tivadar

A XX. Század Intézet gondozásában idén megjelent Herzl Tivadar naplója, amely régóta fennálló hiányt pótolt Magyarországon. A stúdióban intézetünk igazgatója, a napló szerkesztője, Baczoni Dorottya beszélgetett Veszprémy László Bernát történésszel, újságíróval, a kötet recenzensével. Középpontban Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus alapítója, Herzl Tivadar volt.

Akkor végül ki találta fel a politikai cionizmust?

A napló Herzl Tivadar életének utolsó kilenc évében íródott, és mint egy fejlődésregény mutatja be írójának átalakulását onnan, amikor elhatározza, hogy új hazát akar teremteni a diaszpórában élő zsidóknak, odáig, hogy kitartó tevékenysége révén a cionizmus felkerül a nemzetközi politika palettájára. A kötet szerkesztőjével, Baczoni Dorottyával és egyik fordítójával, Betlen Jánossal beszélgettünk a cionizmusról és Herzl Tivadarról a Kibeszélőben.

Elhunyt Mihail Gorbacsov

Életének 92. évében elhunyt Mihail Gorbacsov, a hidegháború végéhez döntő mértékben hozzájáruló politikus, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára. Hazájában az emberek többsége a szovjet birodalom összeomlásával kapcsolja össze nevét, a világ más részein viszont megbecsült személyiségként ismerik el. De milyen politikus volt Gorbacsov? Többek között erre a kérdésre is keresték a választ az Ez itt a kérdés műsorába meghívott beszélgetőpartnerek.

Herzl Tivadar 1896-ban megírta A zsidó állam című művét, amivel elindította a politikai cionizmus mozgalmát. A most először magyar fordításban megjelent napló segíthet, hogy Herzl Tivadar személye, gondolkodása és munkássága ismertebbé váljon a magyar közvélemény előtt. A könyvbemutatón egy kerekasztal-beszélgetés alkalmával Gerő András, a kötet szakmai lektora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatárs és Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője beszélgettek.

Megjelent Schmidt Mária Korszakhatáron című könyve

A könyv tulajdonképpen 2018 és 2022 között megírt esszéknek a gyűjteménye. Az egypólusú világ, amely a rendszerváltoztatás után jött létre, a szemünk előtt hullott darabjaira. A megváltozott világrendben a jelenlegi politikai, gazdasági és intellektuális elitnek kulcsszerep van. De vajon mik a válaszaik az új korszak kérdéseire?

Félmúlt:  Volt egyszer egy Brit Birodalom – Gandhi és az indiai függetlenségi mozgalom

A nyári szünet előtti utolsó Félmúlt adás kiindulópontját az 1982-es Gandhi című film biztosította, melynek mentén meghívott vendégekkel az indiai függetlenségi mozgalomról, India szerepéről a Brit Birodalom felbomlásában, valamint Gandhi jelentőségéről és megítéléséről beszélgettünk. A témában jártas szakértők Aklan Anna Katalin indológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Indológia Tanszékének megbízott előadója és Byrappa Ramachandra történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi adjunktusa voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Félmúlt: A filmek filmje – Szerelem (1971)

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizenkettedik állomásán a Kádár-korszak magyar filmművészetéről, a magyar film nemzetközi jelenlétéről és benne Makk Károly szerepéről beszélgettek a meghívott vendégek.

Magyar Krónika: Slachta Margit

Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója, a feminista politikus, Magyarország első női nemzetgyűlési képviselője életét Krisztusnak és a rászorultak gyámolításának szentelte. Tiltakozott a zsidóüldözés ellen és mentette embertársait, de szót emelt kommunisták egyházüldöző politikája ellen is. A szállóige szerint ő volt „az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben”.

Sikerrel zárult a XX. Század Intézet esszápályázata

Lezárult a XX. Század Intézet középiskolásoknak szóló esszépályázata, melynek célja az volt, hogy jobban megismertesse a rendszerváltoztatás időszakát a fiatal korosztállyal. A részletekről Baczoni Dorottya, az intézet igazgatója mesélt.

Kiválasztották a 30 éve szabadon esszépályázat nyerteseit

Kiválasztották a 30 éve szabadon esszépályázat nyerteseit. Hogy pontosan miről van szó? Baczoni Dorottyával, a XX. Század Intézet igazgatójával beszélgettünk.

Kiválasztották a középiskolásoknak szóló, 30 éve szabadon címmel meghirdetett esszépályázatának nyerteseit

A pályázatra, amely január 11-én zárult, 36 pályamű érkezett szerte az országból és a határon túlról. A pályázat első helyezettje a 18 éves Derzsi Kinga, a második a szintén 18 éves Csomós Anita, a harmadik pedig az ugyancsak 18 éves Bueno-Karádi Anabel lett, a 16 éves Vass Milda különdíjat nyert.

Félmúlt: Verték a feketéket? – A feketék helyzete egykor és ma

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizenegyedik adásában az Egyesült Államokban élő feketék helyzetéről, a polgárjogi mozgalom 1960-as évekbeli kiteljesedéséről, valamint a Black Lives Matter és Martin Luther King mozgalma közötti viszonyról beszélgettek.

Félmúlt: Az élet nem habostorta – humor és cenzúra a Kádár-rendszerben

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizedik állomásán a Kádár-korszak kultúrpolitikájáról, cenzúráról, a diktatúra és a humor viszonyáról beszélgettek a résztvevők. A Félmúlt 2022-ben  olyan ikonikus filmeket dolgoz fel, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.

Mit tud elmondani Slachta Margitról Baczoni Dorottya?

Baczoni Dorottya mesélt arról, hogy miért is nevezhetjük Slachta Margitot a legmodernebb magyar nőnek. Az életéről szóló kiállítás megtekinthető a Terror Háza Múzeumban.

Félmúlt: Szeretkezz, ne háborúzz! – a hippimozgalom története

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának 2022 első rendezvényén a hatvanas évek Amerikájáról, az akkoriban kibontakozó hippimozgalomról, a fiatalság lázadásáról, illetve az amerikai események Vasfüggöny mögötti hatásáról beszélgettek a meghívott vendégek. A Félmúlt eddigi, történelmi filmsorozat alapú tematikáját idén olyan ikonikus filmek elemzésével folytatjuk, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.

Mi lett veled szociáldemolrácia? – Galló Béla új könyve

Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa új könyvében a szociáldemokrácia történetét, illetve hanyatlásának lehetséges okait járja körül. Mint írja: „A Szovjetunió megszűnése igen erőteljes következményeket okozott a porondon maradó nyugat-európai szociáldemokráciában, hozzájárult ahhoz, hogy a kilencvenes évek átmeneti – még sikeresnek tűnő – időszaka után a harmadik évezred első évtizedeire az európai balközép tartósan lejtőre kerüljön. A kötetet szerkesztette: Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

Félmúlt: Mi lesz veled Németország?

A német nemzeti identitás a 20. században nagy változásokon ment keresztül, ma tagadhatatlanul válságban van. A nagy sikerű Babilon Berlin című sorozat kapcsán a német identitásválság történelmi gyökereiről és távlatairól beszélgetett Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója. A beszélgetést Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója vezette.

Félmúlt: Űrverseny 2.0

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának hetedik adásában a hidegháborús űrverseny fordulópontjairól, a ma is élő versengésről és az űrkutatás jelentőségéről beszélgettek. A témaindító sorozat ezúttal a 2020-ban bemutatott Challenger: Az utolsó repülés című dokumentumfilm-sorozat volt.

Szöveg – A Szolidaritás naplója

A Szöveg című podcast legújabb adásához Karol Sauerland, Együtt egyedül – A Szolidaritás naplója című kötet szolgált alapul. A meghívott beszélgetőpartnerek: Kovács István Széchenyi-díjas történész, polonista és Mitrovits Miklós történész, polonista, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa. A beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Félmúlt: Mégse olyan csendes az az óceán

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának hatodik adásának résztvevői a csendes-óceáni térségért, ezen belül is Ausztráliáért folytatott, Egyesült Államok és Kína között dúló nagyhatalmi versengésről vitatkoztak. A 2016-ban bemutatott, a Titkok a város mögött című ausztrál sorozat cselekményéből kiindulva beszélgettek a térséggel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdésekről: miért kiemelt geostratégiai jelentőségű a terület? Hogyan reagálnak az ausztrálok a kínai befolyásszerzési kísérletekre és milyen történelmi gyökerei vannak a ma érzékelhető folyamatoknak?

A rendszerváltoztatás évfordulójára írt ki pályázatot a XX. Század Intézet

Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója mesélt a részletekről a TV2 Mokka című műsorában.

A XX. Század Intézet esszépályázatot írt ki

A XX. Század Intézet személyes élményeken keresztül szeretné megismertetni a rendszerváltoztatást a fiatalokkal, ezért esszépályázatot írt ki, 30 éve szabadon címmel. A részletekről Baczoni Dorottyával, az intézet igazgatójával beszélgettünk.

Szöveg – Miért volt mindig is működésképtelen szocializmus?

A XX. Század Intézet Szöveg című podcastjének októberi adásában Baczoni Dorottya, az intézet igazgatója beszélgetett Joshua Muravchikkal, az amerikai neokonzervatív gondolkodóval. Működőképes volt bárhol, a történelem bármely szakaszában a szocializmus vagy az egész kezdettől fogva csupán egy utópia volt? Többek között ezekre a kérdésekre is sor került.  A beszélgetés angolul hallgatható meg, magyar nyelvű leirata megtalálható a XX. Század Intézet honlapján.

Az Olthatatlan című cseh történelmi tévéfilm témáját vitatták meg a XX. Század Intézet rendezvénysorozatának legutóbbi eseményén

Egy cseh történelmi tévéfilm témáját, az 1968-as prágai tavasz eltiprását, illetve annak következményeit vitatták meg a XX. Század Intézet rendezvénysorozatának legutóbbi eseményén. A Terror Háza Múzeumban tartott és az intézet honlapján is közvetített Félmúlt című beszélgetéssorozatban történészekkel vitatnak meg egy-egy, a közvéleményt is érdeklő témát, amelyet tévéfilm is feldolgozott.

Félmúlt: Emberarcú?

Egy rendszernek, ideológiának, amelynek emberarcot kell adni, annak előtte mégis milyen arca volt? A Félmúlt ötödik állomásán arra kerestük a választ, hogy mi volt a Prágai tavasz hatása keleten és nyugaton, mi vezethetett ahhoz, hogy fiatalok Európa-szerte önégetést végezzenek magukon és végül, miért kellett elnevezni a szocializmus ideológiai rendszerét emberarcúnak?

Szöveg – Két különvélemény, több közös pont, bal- és jobboldali kulturális stratégiákról

A XX. Század Intézet Szöveg című podcast vitaműsorának harmadik adásában a Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című könyvéről vitázik a szerző, Békés Márton történész-politológus és Kiss Viktor politológus, ideológiakutató. A beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója vezette.

Szöveg – Schmidt Mária: Országból hazát – 30 éve szabadon

A Szöveg podcast ezen alkalmával Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszort, a XX. Század Intézet főigazgatóját kérdeztük az Országból hazát – 30 éve szabadon című, 2020 végén megjelent könyvéről, a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt harminc évről.  A szerző beszélgetőpartnere Baczoni Dorottya,  kötet szerkesztője volt.

Szöveg – Frank Füredi: Célkeresztben a határok

A Szöveg havonta jelentkező podcast vitaműsor, amelyben a XX. Század Intézetet fenntartó Közalapítvány által kiadott kötetekről vitáznak meghívott vendégeink. Az első adásban Frank Füredi Célkeresztben a határok című, 2021 tavaszán megjelent könyve áll a középpontban.  A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Frank Füredi szociológusprofesszor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Pogonyi Szabolcs filozófus, a CEU tanszékvezetője, a moderátor pedig Baczoni Dorottya, A XX. Század Intézet igazgatója voltak.

Félmúlt: Korona ­­­– a brit királyi család identitásképző szerepe

Milyen identitásképző szerepe van a brit királyi családnak? Hogyan váltak annak tagjai világszerte ismert popkulturális ikonokká, és mi magyarázza irántuk a Nagy-Britannián kívül is megfigyelhető felfokozott érdeklődést? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának legújabb részében, amelynek a 2016-ban bemutatott A Korona, II. Erzsébet uralkodását bemutató történelmi filmsorozat adta a kiindulópontját.

Félmúlt: Fedésben – titkosszolgálatok a rendszerváltoztatás idején

2021. májusában harmadik adásához érkezett a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. Az előző alkalmakhoz hasonlóan, most is egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat, a csehszlovák rendszerváltoztatás idején játszódó, 2019-es Eszmélet című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. A résztvevők azt elemezték, hogy milyen szerepet játszottak a titkosszolgálatok a rendszerváltoztatás idején, hogyan és milyen mértékben tudták befolyásolni az események menetét, és kitértek arra is, hogy több mint harminc év elteltével mindennek milyen hatása van a rendszerváltoztatás megítélésére.

Félmúlt: Atomhatás – 35 évvel a csernobili katasztrófa után

Második adásához érkezett a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. Ahogy előző alkalommal, úgy most is egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adta a beszélgetés kiindulópontját: a csernobili atomerőmű katasztrófájának 35. évfordulója alkalmából a beszélgetéssorozat második része a 2019-es Csernobil című nagysikerű minisorozat köré szerveződött. A résztvevők azt elemezték, hogy mi volt Csernobil szerepe az atomenergiához fűződő viszonyunk megváltozásában és az 1986-os katasztrófa mennyiben jelentett fordulópontot a zöldmozgalmak történetében.

Félmúlt: A nők évszázada

2021. április 6-án indult Félmúlt címmel a XX. Század Intézet új, havonta jelentkező beszélgetéssorozata. Az első néhány adásban egy-egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adja majd a beszélgetések kiindulópontját. A nők évszázada címet viselő első adás a Mrs. America című, 2020-ban bemutatott sorozat köré szerveződött, a beszélgetőpartnerek a nőmozgalmak történetével és aktualitásaival foglalkoztak.