Töréspontok

Futballnemzet vagyunk – szoktuk mondani. De mikor és hogyan lett Magyarország a foci országa? Minek köszönhető, hogy az angol eredetű játék néhány évtized alatt fontos identitásformáló szenvedéllyé, társadalmi üggyé és politikai témává vált hazánkban?

Az idei év több szempontból is szimbolikus a magyar labdarúgás történetében: Budapest adott otthont a BL-döntőnek, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében sor kerül a 23. labdarúgó-világbajnokságra, valamint fennállásának 125. évfordulóját ünnepli a Magyar Labdarúgó Szövetség, amely végigkísérte a magyar futball világraszóló sikereit és hosszú lejtmenetét. Ennek fájó jelképe, hogy a válogatott immár 40 éve nem szerepelt a világbajnokságon.

A Töréspontok Podcast negyedik adásában a 20. század történelmének hátterében zajló, de mindennapjainkat alapjaiban formáló folyamata kerül a középpontba: az energiahordozók szerepe Magyarország történetében és a világgazdasági folyamatokban. Központi fűtés, gáztűzhely, elektromos háztartási eszközök, gépjárművek – fogalmak, amelyek egykor még alig jelentettek valamit, mára azonban életünk megkerülhetetlen részévé váltak, és változó világunkban nap mint nap tapasztaljuk az energia stratégiai fontosságát és az árváltozásoknak való kitettségünket. De hogyan jutottunk el idáig? Milyen változást hozott a szén megjelenése az iparban és a mindennapi életben, és miként alakította át Magyarország gazdasági szerkezetét? Mi indította el az egyes energiaátmeneteket, és milyen lépéseket tett hazánk az energiaforrások biztosítása érdekében? Miként használta fel a Szovjetunió a KGST keretein belül az energiát politikai és gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként?

A Töréspontok Podcast III. adásában – folytatva az azt megelőző beszélgetés gondolatmenetét – Magyarország két további nemzeti ünnepe, augusztus 20. és október 23. emlékezetpolitikai változásai kerülnek a vizsgálódás középpontjába. Honnan ered augusztus 20. ünneplése, és miért csak a 19. század második felére került politikai viták kereszttüzébe? Miért voltak az 1938. augusztus 20-i programok a Horthy-korszak tökéletes lenyomatai, és miért kellett a Rákosi-korszakban minden eredeti jelentésétől megfosztani az ünnepet? Miért volt létkérdés Kádár János számára október 23. emlékezete, hogyan jött létre az „ellenforradalmi” narratíva, és miért vált október 23. átértelmezése a rendszerváltoztatás egyik legégetőbb vitájává? Ezekre a kérdésekre keresi a választ beszélgetésükben XX. Század Intézet két történésze, Reif Roland és Szabó Ferdinánd.

„A magyarok felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz.” A legenda szerint ezt tanácsolta Claude-Maurice Talleyrand a Magyar Királysággal kapcsolatban Napóleon Bonaparténak 1805-ben. Talleyrand mintha előre látta volna Magyarország következő századát. A 20. század során a politikai kurzusok megpróbálták saját világnézetük szerint átértelmezni, és céljaik érdekében felhasználni az ország emlékezetében kitüntetett helyen álló nemzeti ünnepnapokat. Ezek közül is kiemelt fontosságú volt március 15. De hogyan vált március idusa a magyar nemzet emlékezetének egyik legfontosabb szimbólumává, miért csak 1927-ben vált hivatalosan is nemzeti ünneppé, és miért vált egyre tarthatatlanabbá március 15. emlékezete a kommunista hatalom számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Reif Roland és Szabó Ferdinánd.

Huszadik század. Egy század tele töréspontokkal. Egy század, amiben rendszerváltások, világháborúk, forradalmak viharai határozták meg a magyar emberek mindennapjait. Egy század, amelyhez ma is ezer szállal kötődünk és még számos izgalmas kibeszélnivalót hordoz magában. Új, Töréspontok című podcastunkban fiatal történész kollégáink beszélgetnek a XX. század egészén végig húzódó egy-egy témáról, legyen az az államforma, a földkérdés, nemzeti ünnepeink vagy éppen a sport. Első adásunkban a huszadik századi magyar államformaváltozásokról lesz szó.