Aktualitások

A XX. Század Intézet vendégeként Ivan Krastev bolgár politológus tartott előadást a világpolitika átrendeződésről, a „hosszú XX. század” lezárulásáról és a jelen kor földcsuszamlásszerű változásairól. Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, az intézet főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: Krastev minden megszólalása új gondolatokat indít el, különösen most, egy korszakhatárhoz érve, amikor még nem tudjuk, mely jelenségek bizonyulnak maradandónak, és melyek tűnnek el nyomtalanul a történelem süllyesztőjében. Az est házigazdája Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy változó világunkban, és a hírek kavalkádjában fontos, hogy eligazodjunk a világunkat formáló eseményekben. Ebben nyújt kapaszkodót Ivan Krastev, aki a bécsi Társadalomtudományi Intézet állandó tagjaként és a Mercator Alapítvány vezető kutatójaként Európa egyik legeredetibb politikai gondolkodója. Krastev bolgár származása révén eltérő szemüvegen keresztül látja régiónkat, mint a legtöbb nyugati elemző: érti Kelet-Közép-Európát, és a múlt jelenre gyakorolt hatását.

Miért tartja még mindig lázban a világot John F. Kennedy meggyilkolásának története? Mi táplálja a gyilkosságot övező kitartó érdeklődést és a számtalan összeesküvés-elméletet? Mit változtat mindezen a Trump-adminisztráció által nemrégiben nyilvánosságra hozott mintegy 80.000 oldalnyi eddig titkosított dokumentum? A FÉLMÚLT legújabb adásában a Kennedy-akták nyilvánosságra hozatala kapcsán beszélgettünk.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Kulin Ferenc Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, szerkesztő, színműíró, publicista, egyetemi tanár és korábbi országgyűlési képviselő.

Az elmúlt években tapasztalható gazdasági válságok, migrációs hullámok, a világjárvány és a geopolitikai konfliktusok alapjaiban formálták át a nemzetközi kapcsolatok és a politikai gondolkodás kereteit. Ebben a folyamatos és bizonytalan átalakulásban különösen fontos, hogy legyenek olyan gondolkodók, akik képesek az eseményeket új összefüggésekben láttatni. A XX. Század Intézet örömmel jelenti be, hogy 2025. június 3-án Ivan Krastev, bolgár politológus és gondolkodó lesz a vendégünk, aki A „hosszú XX. század” vége címmel tart előadást a Terror Háza Múzeumban.

Az emberiség legadatgazdagabb korszakában élünk. A statisztikák szerint egy átlagos internetfelhasználó 641 gigabájt adatot fogyaszt el egy hét alatt, egy átlagos közösségi média felhasználó pedig napi 143 percet tölt el a különböző közösségi média platformokon. A legfiatalabb generációkra hatványozottan érvényesek ezek a médiafogyasztási szokások, az 1996 és 2010 között születettek több, mint fele napi három óránál is többet használja a közösségi médiumokat, azokon belül is elsősorban az olyan rövid tartalmakat közvetítő oldalakon, mint a TikTok. Ilyen médiakörnyezetben némi bátorságra volt szüksége a XX. Század Intézetnek ahhoz, hogy Mindszenty József hercegprímás, azaz egy ötven évvel ezelőtt elhunyt főpap életének jelentőségéről, és napjaink gondolkodására gyakorolt hatásáról írjon ki esszé- és videópályázatot a középiskolás korosztály számára, a pályázat eredményessége azonban rácáfolt az esetleges aggodalmakra.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Bíró Zoltán irodalomtörténész, egyetemi oktató, politikus, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, első ügyvezető elnöke.

Kevés ember gyakorolt akkora hatást a popkultúrára és azon keresztül az emberiség közös képzeletére, mint George Lucas. Az idén 81 éves rendező, forgatókönyvíró és producer alkotói függetlenségért folytatott harca közben teljesen átalakította a filmipart. Új filmforgatási technikákat és vizuális technológiát hozott létre, forradalmasította a filmek reklámozását és értékesítését, valamint létrehozott egy olyan alternatív univerzumot, amelynek emberek százmilliói váltak rajongóivá.

Hatvanhat pályázó és hozzátartozóik körében, ünnepélyes keretek között adtuk át Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek halálának ötvenedik évfordulóján az emlékére meghirdetett, Mindszenty József öröksége című esszé- és videópályázatunk díjait, a Terror Háza Múzeumban. A díjakat Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese és Udvardy György, veszprémi érsek adták át.

A Csurka István életéről szóló FÉLMÚLT adásunk második részében a Csurka István személyét és életművét ért kritikák okairól és hátteréről beszélgetett Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet történésze és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze.

Csurka Istvánt napjainkban ugyan hallgatás övezi, élete során azonban többször karaktergyilkosság áldozatává vált – szögezte le Balogh Gábor. Az első ilyen az úgynevezett ügynökügy volt, amely során azzal támadták ellenfelei, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után beszervezte az államvédelem.

Oral history sorozatunk következő interjúalanya Hack Péter jogász, egyetemi tanár. Jogi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A rendszerváltoztatás előtt az ellenzéki mozgalmak aktív résztvevője volt, majd az SZDSZ egyik alapító tagja lett. Az Országgyűlésben 1990 és 2002 között képviselőként dolgozott, jogalkotási és alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott. Az interjúban mesél családi hátteréről és fiatalkoráról, vallásosságáról, pályájának alakulásáról. Felidézi szerepét a rendszerváltoztatás előkészítésében, továbbá beszél az SZDSZ politikájáról és a magyar jogrendszer átalakulásáról. Az interjú 2025-ben készült.

Nyolcvan év telt el a második világháború vége óta, ám a háború következményei sok szempontból máig meghatározó erővel hatnak Európa politikai és kulturális életére. Németország – a náci rezsim által elkövetett emberiesség elleni bűnei miatt háborús és történelmi felelősséggel terhelve – a vereség után egy máig ható átalakuláson ment keresztül: a romokból újjáépített ország a nyugati integráció révén az Európai Unió egyik vezető hatalmává, sőt legerősebb gazdaságává vált. A németek példátlanul mély történelmi önvizsgálatba kezdtek, melynek során történelmi identitásuk középpontjába a múlttal való szembenézést, illetve az abból fakadó erkölcsi felelősséget állították. Egy sajátos „emlékezeti kultúra” (Erinnerungskultur) alakult ki, amely az 1990-es évektől kezdődően a német demokratikus identitás szerves részévé formálódott.

Tavaly novemberben rendezett Csurka 90 – Idő és sors címmel konferenciát a XX. Század Intézet, annak reményében, hogy hosszú hallgatást követően sikerül visszahelyezni Csurka Istvánt a magyar közéleti diskurzusba. Az azóta eltelt időszakban ugyanakkor továbbra is kevés szó esett róla, a konferenciával kapcsolatban megjelent újságcikkek pedig továbbra is inkább kritikus hangot ütöttek meg Csurka István személyével szemben. Éppen ezért legújabb, két részes FÉLMÚLT adásunk témája Csurka István írói és politikai arcéle, illetve az őt ért vádak és kritikák voltak. Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója beszélgetett Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Thürmer Gyula politikus.

Ugyan a nyugat-balkáni régió, illetve azon belül Bosznia-Hercegovina ritkán szerepel a magyar sajtó címlapjain, idén a bosnyák belpolitika mégis huzamosabb ideig a magyar nyilvánosság homlokterébe került. Nem véletlenül, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina legsúlyosabb belpolitikai válságát éli át a boszniai háború lezárása óta. A világ egyik legbonyolultabb államszerkezetével megtámasztott törékeny nemzetiségi egyensúly felborulni látszik, mivel a bosnyák szövetségi szintű joghatóság és a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása közötti közjogi konfliktus valójában az együtt maradás vagy szakadás dilemmáját veti fel.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Őry Csaba jogász, szociológus, korábbi európai parlamenti képviselő, hét éven át Magyarország vietnámi nagykövete.

2025. április 13-án nyitja meg kapuit az oszakai Expo 2025, amelyre a szervezők huszonnyolc millió látogatót várnak. A hat hónapon át tartó világkiállítás a legújabb technológiai és tudományos vívmányok bemutatója mellett a nemzetközi együttműködés, a jövő lehetőségeinek és kihívásainak színtere is. A világkiállítások hagyománya immár több mint 170 éves múltra tekint vissza, és a mostani rendezvény apropóján különösen érdemes felidéznünk az egyik legjelentősebb előzményét: az 1900-as párizsi Exposition Universelle-t. A párizsi kiállítás több mint ötvenmillió embert vonzott, de míg ma Oszakában a digitalizáció és a fenntarthatóság kérdései állnak az expó középpontjában, Párizs a századforduló technikai és művészeti diadalát ünnepelte a korszak politikai és hatalmi játszmáinak árnyékában.

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés. De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg, 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez. Minderről a XX. Század Intézet „Fasizmus” – Az örök bunkósbot című kerekasztal-beszélgetésén Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója és Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa beszélgettek. Az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok nemrég hivatalba lépett elnöke korábbi ígéreteihez híven 2025. február 1-én a Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre 25, míg a Kínából érkezőkre 10 százalékos vámtarifát vetett ki. A világpiaci szereplőkből érzékeny reakciót váltott ki az intézkedés, a mérvadó tőzsdeindexek azonnal zuhanni kezdtek. A pánikszerű reakciókat óvatos fellélegzés követte, amikor Trump két nappal később március 4-ig, az utóbbi napokban pedig április 2-ig halasztotta a vámrendelkezések életbelépésének időpontját. Mindeközben február 26-án 25 százalékos vámtarifát jelentett be az elnök az összes Európai Unióból érkező importtermékre, külön hangsúlyt helyezve az európai gazdaság motorjának számító autóiparra. Azt, hogy az Európai Uniót érintő vámok mikor lépnek életbe, egyelőre nem tudni.

Már Berlin körül zajlottak a német és szovjet hadsereg között a harcok, amikor Adolf Hitler parancsot adott az akkorra már két éve börtönben lévő, mindössze 39 éves német lelkész-teológus Dietrich Bonhoeffer kivégzésére. Bonhoeffer utolsó istentiszteletén rabtársainak kijelentette, hogy a vég számára a kezdetet is jelenti, ami utólag teológiai munkásságának evilági fogadtatására is igazzá vált. A világháború utáni időszakban könyveit 27 nyelvre fordították le, gondolatisága egy egész dél-afrikai lelkészgenerációnak adott szellemi alapot az apartheid rendszer elleni küzdelemhez, ellenállási teológiájának bizonyos elemei pedig beépültek az utóbbi évek egyesült államokbeli politikai közbeszédbe.

A XX. Század Intézet idén februárban is csatlakozik a Terror Háza Múzeum „Elmondjuk, hogy tudd!” elnevezésű, edukatív programsorozatához. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megtartott rendezvénysorozaton két héten át várjuk mi is a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat rendhagyó történelemórák keretében.