Aktualitások

Kollektív emlékezetünkben az 1968-as év egy világméretű hullám csúcspontja, amely visszafordíthatatlanul átalakította a modern társadalmat. Ezt az átalakulást tekinthetjük felforgatásnak, de értékelhetjük felszabadulásnak is. Az igazság jelen esetben nem félúton keresendő, mert valójában ez a két ellentét egymást feltételezi.

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának hetedik adásában, november 30-án a hidegháborús űrverseny fordulópontjairól, a ma is élő versengésről és az űrkutatás jelentőségéről beszélgettek. A témaindító sorozat ezúttal a 2020-ban bemutatott Challenger: Az utolsó repülés című dokumentumfilm-sorozat volt.

1988. július 19-én este Kelet-Berlinben megközelítőleg 160 ezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Bruce Springsteent. A közel négy órán át tartó koncert maradandó hatást gyakorolt a jelenlévőkre, ezért nem csoda, hogy 33 évvel később is életük egyik legmeghatározóbb emlékeként tartják számon.

SZÖVEG podcastunk ötödik adásában Karol Sauerland német származású lengyel filozófus Együtt egyedül. A Szolidaritás naplója című kötetéről beszélgettek. A két meghívott szakértő Kovács István Széchenyi-díjas történész, polonista és Mitrovits Miklós történész, polonista, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa volt. A beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Az 1968-as chicagói tüntetések a kamerák előtt és a kamerák mögött

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának 2021. november 2-i, hatodik adásának résztvevői a csendes-óceáni térségért, ezen belül is Ausztráliáért folytatott, Egyesült Államok és Kína között dúló nagyhatalmi versengésről vitatkoztak. A 2016-ban bemutatott, a Titkok a város mögött című ausztrál sorozat cselekményéből kiindulva beszélgettek a térséggel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdésekről: miért kiemelt geostratégiai jelentőségű a terület? Hogyan reagálnak az ausztrálok a kínai befolyásszerzési kísérletekre és milyen történelmi gyökerei vannak a ma érzékelhető folyamatoknak?

 „Két nagy éltető erő hajtja az emberiség mozgalmait: a széttagoló társadalmi s az egyesítő nemzeti felfogás” 

Joshua Muravchik, az amerikai neokonzervatívok meghatározó gondolkodója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatójának beszélgetése

1962 októberére a világ közel került ahhoz, hogy egy helyi konfliktus eszkalálódása miatt kitörjön a III. világháború. A karibi válság két főszereplője Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971) szovjet pártfőtitkár és John F. Kennedy (1917–1963) amerikai elnök voltak. Hruscsov Sztálin halálát követően lépésről-lépésre ragadta magához a hatalmat, riválisainak kiszorítását követően 1955-re ő lett a Szovjetunió teljhatalmú vezetője. A társadalmi feszültségek enyhítésére egy sor, az életszínvonalat növelő intézkedést hozott, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán elmondott 1956. februári beszédében pedig „lerántotta a leplet” a sztálini terror időszakáról, ezzel saját politikai felelősségét elődjére hárította.

Rajk László (1909–1949) nevét szinte minden magyar ember ismeri, hiszen az egykori bel- és külügyminiszter volt a magyar kommunista diktatúra első komolyabb vezető pozíciót betöltő áldozata. Rajk személyére sokan elsősorban az 1949-ben, ellene és társai ellen lefolytatott koncepciós per áldozataként tekintenek. Azonban bármennyire is gyorsan és könyörtelenül távolították el Rajk Lászlót a hatalomból Rákosiék, a kommunista diktatúra kiépítésének első fázisában Rajk a legfontosabb szereplők között említendő.

A Félmúlt ötödik állomásán arra kerestük a választ, hogy mi volt a Prágai tavasz hatása keleten és nyugaton, mi vezethetett ahhoz, hogy fiatalok Európa-szerte önégetést végezzenek magukon és végül, miért kellett elnevezni a szocializmus ideológiai rendszerét emberarcúnak?

„Amikor be voltam tiltva, az összes fiatal olvasott engem; most, ha kötelezővé tesznek, egyik sem fog!”

A SZÖVEG című podcast vitaműsorunk harmadik adásában a Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című könyvéről vitázik a szerző, Békés Márton történész-politológus és Kiss Viktor politológus, ideológiakutató. A beszélgetést vezeti Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

A második adásban Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszort, a XX. Század Intézet főigazgatóját kérdeztük az Országból hazát – 30 éve szabadon című, 2020 végén megjelent könyvéről, a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt harminc évről.

Az első adásban Frank Füredi Célkeresztben a határok című, 2021 tavaszán megjelent könyve áll a középpontban.

Folytatódott a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

Milyen identitásképző szerepe van a brit királyi családnak? Hogyan váltak annak tagjai világszerte ismert popkulturális ikonokká, és mi magyarázza irántuk a Nagy-Britannián kívül is megfigyelhető felfokozott érdeklődést? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb részében, amelynek a 2016-ban bemutatott A Korona, II. Erzsébet uralkodását bemutató történelmi filmsorozat adta a kiindulópontját.

Trianon 100 – A trianoni békeszerződés oktatásának történeti és pedagógiai módszertani kérdései címmel országos akkreditált pedagógusképzési programot indított általános és középfokú oktatási intézmények oktatói számára a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A képzéssorozat keretében mintegy ötezer pedagógus ismerkedhet majd meg az első világháborút lezáró trianoni békerendszerrel kapcsolatos legkorszerűbb tudományos eredményekkel.

2021. május 28-án harmadik adásához érkezett a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata.

Az első két alkalomhoz hasonlóan most is egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat, a csehszlovák rendszerváltoztatás idején játszódó, 2019-es Eszmélet című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. A résztvevők azt elemezték, hogy milyen szerepet játszottak a titkosszolgálatok a rendszerváltoztatás idején, hogyan és milyen mértékben tudták befolyásolni az események menetét, és kitértek arra is, hogy több mint harminc év elteltével mindennek milyen hatása van a rendszerváltoztatás megítélésére.