Aktualitások

Az indiai szubkontinens rengeteg történelmi korszakot és konfliktust megélt. Tartományai felett uralkodtak maharadzsák, szultánok, fejedelmek, azonban Indiában sosem alakult ki egy területileg, politikailag és vallásilag egységes állam. Ezt kihasználva először a Brit Kelet-Indiai Társaság, majd maga a Brit Birodalom kísérelte meg India területi egyesítését. A közvetlen brit gyarmati függés majdnem százéves időszaka a mai napig heves ellenérzéseket vált ki az indiai társadalomban.

Új cikksorozat a XX. Század Intézettől! A szovjet utódállamok egy sor súlyos gazdasági és társadalmi problémát, de még ennél is több Lenin-szobrot és utcanevet örököltek meg az összeomlott kommunista birodalomtól. 1991-ben a „népek hegyeként” ismert Kaukázus térségében három független állam alakult meg, melyeknek szintén kezdeniük kellett valamit a Moszkvából szállított szobrokkal és emlékekkel. Ezeket részben összetörték, kidobták, részben integrálódtak az új államiságban és az emlékezeti közösségben.

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizenkettedik állomásán, május 3-án a Kádár-korszak magyar filmművészetéről, a magyar film nemzetközi jelenlétéről és benne Makk Károly szerepéről beszélgettünk.

1986. április 26-án szombat éjjel 1 óra 23 perckor a csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es blokkjában történt baleset volt a történelem első olyan nukleáris katasztrófája, amelyet a sajtó kiemelt figyelemmel követett.[1] A baleset nagyban fokozta a hidegháborús szembenállást, mivel annak bekövetkezte és kezelése egyaránt leleplezte a Szovjetunió működésének súlyos zavarait. A nyugati sajtó folyamatosan megkérdőjelezte a szovjetek által közzé tett információkat, méghozzá joggal: a Szovjetunió csak késve és szűkszavúan kommunikált a balesetről. Ez annak tükrében lehetett meglepetés a nyugatiak szemében, hogy Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió egy évvel korábban hatalomba került vezetője az általa meghirdetett reformprogrammal, a glasznoszttyal gyökeresen kívánta megváltoztatni a szovjet közbeszédet. A korábbi titkolózással és cenzúrával szemben a nyílt párbeszédre kívánta építeni az országot és annak külföldi kapcsolatait.

Sikerrel zárult a XX. Század Intézet középiskolásoknak szóló esszépályázata. A tavaly októberben, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóján meghirdetett pályázattal arra ösztönöztük a diákokat, hogy a tankönyveken túl más, személyes forrásból is megismerjék a rendszerváltoztatás korszakát és ezen keresztül mutassák be a kommunista Kádár-rendszer szabadsághiányos állapotát, és hogy mit jelent a mai kor embere számára a szabadság. A pályázat 2022. január 11-én zárult, amelyre 36 pályázat érkezett szerte az országból és a határon túlról is.

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében elcsatolták Magyarország területének kétharmadát, ezzel a magyar lakosság harmada kényszerült kisebbségi létre. Az 1920 és 1944 közötti magyar külpolitika egyik legfőbb törekvése így magától értetődő módon a békediktátum területi rendelkezéseinek revíziója lett. Ezáltal a magyar politika idővel még tovább távolodott az angol és francia érdekeknek való megfeleléstől, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött a közeledés a hasonló revíziós terveket szövögető Németország és Olaszország felé.

„Úgy hiszem, hogy a whiskey fogyasztók számának százaléka az Egyeslült Államokban ma már nagyobb, mint bármely más országban, ezért pedig a szesztilalom felelős” – Fiorello H. LaGuardia, New York 99. polgármestere

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizedik állomásán a Kádár-korszak kultúrpolitikájáról, cenzúráról, a diktatúra és a humor viszonyáról beszélgettek a résztvevők. A Félmúlt idén olyan ikonikus filmeket dolgoz fel, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.