Aktualitások

Hatvanhat pályázó és hozzátartozóik körében, ünnepélyes keretek között adtuk át Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek halálának ötvenedik évfordulóján az emlékére meghirdetett, Mindszenty József öröksége című esszé- és videópályázatunk díjait, a Terror Háza Múzeumban. A díjakat Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese és Udvardy György, veszprémi érsek adták át.

A Csurka István életéről szóló FÉLMÚLT adásunk második részében a Csurka István személyét és életművét ért kritikák okairól és hátteréről beszélgetett Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet történésze és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze.

Csurka Istvánt napjainkban ugyan hallgatás övezi, élete során azonban többször karaktergyilkosság áldozatává vált – szögezte le Balogh Gábor. Az első ilyen az úgynevezett ügynökügy volt, amely során azzal támadták ellenfelei, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után beszervezte az államvédelem.

Oral history sorozatunk következő interjúalanya Hack Péter jogász, egyetemi tanár. Jogi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A rendszerváltoztatás előtt az ellenzéki mozgalmak aktív résztvevője volt, majd az SZDSZ egyik alapító tagja lett. Az Országgyűlésben 1990 és 2002 között képviselőként dolgozott, jogalkotási és alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott. Az interjúban mesél családi hátteréről és fiatalkoráról, vallásosságáról, pályájának alakulásáról. Felidézi szerepét a rendszerváltoztatás előkészítésében, továbbá beszél az SZDSZ politikájáról és a magyar jogrendszer átalakulásáról. Az interjú 2025-ben készült.

Tavaly novemberben rendezett Csurka 90 – Idő és sors címmel konferenciát a XX. Század Intézet, annak reményében, hogy hosszú hallgatást követően sikerül visszahelyezni Csurka Istvánt a magyar közéleti diskurzusba. Az azóta eltelt időszakban ugyanakkor továbbra is kevés szó esett róla, a konferenciával kapcsolatban megjelent újságcikkek pedig továbbra is inkább kritikus hangot ütöttek meg Csurka István személyével szemben. Éppen ezért legújabb, két részes FÉLMÚLT adásunk témája Csurka István írói és politikai arcéle, illetve az őt ért vádak és kritikák voltak. Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója beszélgetett Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Thürmer Gyula politikus.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Őry Csaba jogász, szociológus, korábbi európai parlamenti képviselő, hét éven át Magyarország vietnámi nagykövete.

2025. április 13-án nyitja meg kapuit az oszakai Expo 2025, amelyre a szervezők huszonnyolc millió látogatót várnak. A hat hónapon át tartó világkiállítás a legújabb technológiai és tudományos vívmányok bemutatója mellett a nemzetközi együttműködés, a jövő lehetőségeinek és kihívásainak színtere is. A világkiállítások hagyománya immár több mint 170 éves múltra tekint vissza, és a mostani rendezvény apropóján különösen érdemes felidéznünk az egyik legjelentősebb előzményét: az 1900-as párizsi Exposition Universelle-t. A párizsi kiállítás több mint ötvenmillió embert vonzott, de míg ma Oszakában a digitalizáció és a fenntarthatóság kérdései állnak az expó középpontjában, Párizs a századforduló technikai és művészeti diadalát ünnepelte a korszak politikai és hatalmi játszmáinak árnyékában.

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés. De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg, 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez. Minderről a XX. Század Intézet „Fasizmus” – Az örök bunkósbot című kerekasztal-beszélgetésén Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója és Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa beszélgettek. Az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok nemrég hivatalba lépett elnöke korábbi ígéreteihez híven 2025. február 1-én a Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre 25, míg a Kínából érkezőkre 10 százalékos vámtarifát vetett ki. A világpiaci szereplőkből érzékeny reakciót váltott ki az intézkedés, a mérvadó tőzsdeindexek azonnal zuhanni kezdtek. A pánikszerű reakciókat óvatos fellélegzés követte, amikor Trump két nappal később március 4-ig, az utóbbi napokban pedig április 2-ig halasztotta a vámrendelkezések életbelépésének időpontját. Mindeközben február 26-án 25 százalékos vámtarifát jelentett be az elnök az összes Európai Unióból érkező importtermékre, külön hangsúlyt helyezve az európai gazdaság motorjának számító autóiparra. Azt, hogy az Európai Uniót érintő vámok mikor lépnek életbe, egyelőre nem tudni.

Már Berlin körül zajlottak a német és szovjet hadsereg között a harcok, amikor Adolf Hitler parancsot adott az akkorra már két éve börtönben lévő, mindössze 39 éves német lelkész-teológus Dietrich Bonhoeffer kivégzésére. Bonhoeffer utolsó istentiszteletén rabtársainak kijelentette, hogy a vég számára a kezdetet is jelenti, ami utólag teológiai munkásságának evilági fogadtatására is igazzá vált. A világháború utáni időszakban könyveit 27 nyelvre fordították le, gondolatisága egy egész dél-afrikai lelkészgenerációnak adott szellemi alapot az apartheid rendszer elleni küzdelemhez, ellenállási teológiájának bizonyos elemei pedig beépültek az utóbbi évek egyesült államokbeli politikai közbeszédbe.

A XX. Század Intézet idén februárban is csatlakozik a Terror Háza Múzeum „Elmondjuk, hogy tudd!” elnevezésű, edukatív programsorozatához. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megtartott rendezvénysorozaton két héten át várjuk mi is a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat rendhagyó történelemórák keretében.

A XX. Század Intézet pályázatot hirdet Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása halálának 50. évfordulója alkalmából, Mindszenty József öröksége címmel.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Dr. Balogh András történész, diplomata, egyetemi tanár, Magyarország külpolitikájának meghatározó szereplője az 1980-as és 1990-es években.

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT beszélgetéssorozatának idei, első adásának apropóját az 1945-ös év, a II. világháború befejeződésének 80. évfordulója adta. A műsor során vendégeink megvitatták az 1945-ös év és a háború végének következményeit hazánkban és a világban, valamint a háborút követő időszak napjainkra gyakorolt hatásait.

A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Magyarország 20. századi történelme tele van tragikus eseményekkel és élettörténetekkel. Az első világháború után hazánkat a trianoni békediktátummal feldarabolták. A háborút követő káoszban rövid ideig a kommunisták ragadták magukhoz a hatalmat. Kun Béláék a terror minden eszközét bevetették hatalmuk megszilárdítása érdekében. Bukásuk után vezetőiket letartóztatták, pártjukat betiltották.

A Világrendetlenség című kötet egyedi diagnózisa a világ jelenlegi állapotának. A kötetben olvasható írások a történelmi előzmények felvázolásával válnak a jelen megértésének eszközévé. Schmidt Mária célja nemcsak a világ megértése és megértetése, hanem ezen túlmutatóan olyan alapvető értékek védelme is, amelyek a szerző szerint túlmutatnak a mai világ töredezett állapotán.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Markó Béla költő, politikus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója.

A történetírással foglalkozó szakemberek számára elengedhetetlen a tudományos önreflexió. Időről időre szükséges újragondolni a kutatás alapját képező módszertant, folyamatosan követni a témában megjelenő hazai és nemzetközi szakirodalmat, illetve az sem árt, ha már meglévő kutatási eredményeket ellenőrizzük az új források és narratívák tükrében. Érdemes néha eltávolodni saját szűkebb szakterülettől, elgondolkodni a tágabb történeti összefüggéseken és a sok esetben magától értetődőnek tűnő korszakhatárokon. Ehhez kínál szellemi mankót Tomka Béla tavaly megjelent „Korszakok és korszakhatárok – Jelenkortörténeti tanulmányok” című kötete, amelyben a szerző korábbi kutatásaihoz kapcsolódó történelemelméleti írásait gyűjtötte össze.

A rendszerváltoztatás Magyarország számára egy hosszú évtizedek óta várt, de mégis szinte felfoghatatlan pillanatot jelentett. Az ország végre megszabadulhatott a bő négy évtizede regnáló kommunista diktatúra és a Szovjetunió szorító béklyóitól. A vasfüggöny lebontása, a határnyitás Ausztria felé, a többpártrendszer kialakítása mind annak a jelei voltak, hogy egy új korszak kapujában áll az ország, mely a rendszerváltoztatás kihívásai és nehézségei ellenére is a nemzeti újjászületés és újrakezdés kora lett.

Csurka István születésének 90. évfordulója alkalmából szervezett konferenciát a XX. Század Intézet Csurka 90 – Idő és sors címmel, november 27-én a Terror Háza Múzeumban. Az esemény célja Csurka István hosszú éveken keresztül figyelmen kívül hagyott írói és politikai arcélének bemutatása, illetve újaraértékelése volt. A rendezvényen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) vezető munkatársai, valamint meghívott előadók fejtették ki gondolataikat a kétszeres József Attila-díjas író életpályájával kapcsolatban.