kommunizmus

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb adása ezúttal Arthur Koestler, a 20. század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója köré épült. A műsor apropóját Koestler születésének 120. évfordulója adta, amelynek alkalmából a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet rendezett közös konferenciát szeptemberben. Ki is volt Arthur Koestler, akit Schmidt Mária találóan a „szabadság vándorának” nevezett? Hogyan vált a budapesti születésű szerző a kommunista eszme lelkes hívéből a totalitarizmus egyik legélesebb kritikusává, a „diktatúrák krónikásává”? Minek köszönhető műveinek éleslátása és egyedisége?

A legújabb FÉLMÚLT az 1939. augusztus 23-án aláírt Hitler–Sztálin-paktumról, más néven a Molotov–Ribbentrop-paktumról szólt. Vendégeink megvitatták, hogy miért éppen ezen szerződés évfordulójához kapcsolódik a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja és milyen jelentőséget hordoz magában az emléknap.

Josip Broz Tito iránt a mai napig erős érzelmekkel fordulnak a délszláv államok lakói. Személyi kultuszának maradványai még a XXI. században is jelen vannak a balkáni társadalmakban. Jugoszlávia felszabadítója, a nácikat kiűző partizánvezér, az ország politikájába a „harmadik utat” elhozó politikus iránti nosztalgikus érzelmekre ma csak Titostalgia néven utalnak. De pontosan miben is mutatkozik meg Tito emlékezete?

A 20. század Magyarországon is traumákkal teli időszak volt, a történészek és a pszichológusok együttműködése ezért kiemelten fontos a korszak feltárásához. Félmúlt  beszélgetéssorozatunk idei utolsó állomásán, az egyéni és a kollektív traumákról volt szó. Aktuális témánkat rendhagyó módon ezúttal nem csak történészi, hanem pszichológiai szempontból is körbejártuk.