RENDSZERVÁLTOZTATÁS A SZIMBOLIKUS TÉRBEN CIKKSOROZAT (3. rész) – „Senkinek sincs szándékában falat építeni” – A berlini fal emlékezete

61 évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án hajnalban a berliniek arra lettek figyelmesek, hogy a keletnémet fegyveres erők lezárják a város nyugati és keleti szektora között húzódó határt. Az események ilyen jellegű eszkalálódása meglepte a nyugatiakat, hiszen Walter Ulbricht, a keletnémet állampárt, az NSZEP[2] főtitkára alig egy hónappal korábban még azt nyilatkozta, hogy nincs szándékában falat építeni. A Fal 28 éven át szelte ketté a várost, a hidegháború szimbólumává vált. Nemcsak a német nép megosztottságát jelképezte, hanem azt is, ahogy a kommunista rezsimek megfosztották lakosságukat a szabadságtól.

tovább

RENDSZERVÁLTOZTATÁS A SZIMBOLIKUS TÉRBEN CIKKSOROZAT (2. rész) – India és a gyarmati szimbólumok

Az indiai szubkontinens rengeteg történelmi korszakot és konfliktust megélt. Tartományai felett uralkodtak maharadzsák, szultánok, fejedelmek, azonban Indiában sosem alakult ki egy területileg, politikailag és vallásilag egységes állam. Ezt kihasználva először a Brit Kelet-Indiai Társaság, majd maga a Brit Birodalom kísérelte meg India területi egyesítését. A közvetlen brit gyarmati függés majdnem százéves időszaka a mai napig heves ellenérzéseket vált ki az indiai társadalomban.

tovább

RENDSZERVÁLTOZTATÁS A SZIMBOLIKUS TÉRBEN CIKKSOROZAT (1. rész) – Szovjet örökség a Kaukázusban

Új cikksorozat a XX. Század Intézettől! A szovjet utódállamok egy sor súlyos gazdasági és társadalmi problémát, de még ennél is több Lenin-szobrot és utcanevet örököltek meg az összeomlott kommunista birodalomtól. 1991-ben a „népek hegyeként” ismert Kaukázus térségében három független állam alakult meg, melyeknek szintén kezdeniük kellett valamit a Moszkvából szállított szobrokkal és emlékekkel. Ezeket részben összetörték, kidobták, részben integrálódtak az új államiságban és az emlékezeti közösségben.

tovább

A filmek filmje – Szerelem (1971)

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizenkettedik állomásán, május 3-án a Kádár-korszak magyar filmművészetéről, a magyar film nemzetközi jelenlétéről és benne Makk Károly szerepéről beszélgettünk.

tovább

Csernobili ki mit tud – Avagy a szocialista válságkommunikáció

1986. április 26-án szombat éjjel 1 óra 23 perckor a csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es blokkjában történt baleset volt a történelem első olyan nukleáris katasztrófája, amelyet a sajtó kiemelt figyelemmel követett.[1] A baleset nagyban fokozta a hidegháborús szembenállást, mivel annak bekövetkezte és kezelése egyaránt leleplezte a Szovjetunió működésének súlyos zavarait. A nyugati sajtó folyamatosan megkérdőjelezte a szovjetek által közzé tett információkat, méghozzá joggal: a Szovjetunió csak késve és szűkszavúan kommunikált a balesetről. Ez annak tükrében lehetett meglepetés a nyugatiak szemében, hogy Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió egy évvel korábban hatalomba került vezetője az általa meghirdetett reformprogrammal, a glasznoszttyal gyökeresen kívánta megváltoztatni a szovjet közbeszédet. A korábbi titkolózással és cenzúrával szemben a nyílt párbeszédre kívánta építeni az országot és annak külföldi kapcsolatait.

tovább

KIVÁLASZTOTTÁK A 30 ÉVE SZABADON ESSZÉPÁLYÁZAT NYERTESEIT

Sikerrel zárult a XX. Század Intézet középiskolásoknak szóló esszépályázata. A tavaly októberben, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóján meghirdetett pályázattal arra ösztönöztük a diákokat, hogy a tankönyveken túl más, személyes forrásból is megismerjék a rendszerváltoztatás korszakát és ezen keresztül mutassák be a kommunista Kádár-rendszer szabadsághiányos állapotát, és hogy mit jelent a mai kor embere számára a szabadság. A pályázat 2022. január 11-én zárult, amelyre 36 pályázat érkezett szerte az országból és a határon túlról is.

tovább

Münchentől Bécsig, avagy a XX. századi magyar revíziós politika első sikere

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében elcsatolták Magyarország területének kétharmadát, ezzel a magyar lakosság harmada kényszerült kisebbségi létre. Az 1920 és 1944 közötti magyar külpolitika egyik legfőbb törekvése így magától értetődő módon a békediktátum területi rendelkezéseinek revíziója lett. Ezáltal a magyar politika idővel még tovább távolodott az angol és francia érdekeknek való megfeleléstől, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött a közeledés a hasonló revíziós terveket szövögető Németország és Olaszország felé.

tovább

FATEROK MOTORON – AVAGY 60 ÉVES A ROLLING STONES

1962-ben Londonban alakult meg a XX. század egyik ’popkulturális ikonosztáza’, a Rolling Stones. Mick Jagger, Keith Richards és a nemrégiben elhunyt Charlie Watts mellett Brian Jones alapították az együttest. Nem volt még rá példa, hogy egy zenekar meg tudja ünnepelni 60. születésnapját, ezért időszerű, hogy elhelyezzük a XX. század ezen megkerülhetetlen alakjait a történelemben.

tovább

VERTÉK A FEKETÉKET? – A FEKETÉK HELYZETE EGYKOR ÉS MA

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának 2022. március 29-i, tizenegyedik adásában az Egyesült Államokban élő feketék helyzetéről, a polgárjogi mozgalom 1960-as évekbeli kiteljesedéséről, valamint a Black Lives Matter és Martin Luther King mozgalma közötti viszonyról beszélgettünk.

tovább

AZ ATOMSOROMPÓTÓL A BUDAPESTI MEMORANDUMIG

A Szovjetunió felbomlása után, 1994-ben Magyarországon rendezték Ukrajna helyzetét. A budapesti tanácskozáson arról egyeztek meg, hogy Ukrajna területi integritásáért és biztonságáért cserébe feladja atomfegyvereit. Ez a döntés ahhoz a fél évszázados globális folyamathoz kapcsolódott, amit a nukleáris fenyegetettség hívott életre.

tovább

SZESZTILALOM, AVAGY EGY ELHIBÁZOTT TÁRSADALMI KÍSÉRLET

„Úgy hiszem, hogy a whiskey fogyasztók számának százaléka az Egyeslült Államokban ma már nagyobb, mint bármely más országban, ezért pedig a szesztilalom felelős” – Fiorello H. LaGuardia, New York 99. polgármestere

tovább

A HARMADIK VILÁG – A HARMADIK TÖMB?

A hidegháborús tömbök és nagyhatalmak mellett az éppen felszabaduló gyarmatok sérülékeny, kevés érdekérvényesítő képességgel rendelkező államokként kezdték meg szuverén államiságukat. Ezt a közös gyengeséget ismerte fel a harmadik világ számos országának vezetője: tanácskozásokat szerveztek, hogy önálló, egymást segítő mozgalmat hozzanak létre.

tovább

AZ ÉLET NEM HABOSTORTA – HUMOR ÉS CENZÚRA A KÁDÁR-RENDSZERBEN

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizedik állomásán a Kádár-korszak kultúrpolitikájáról, cenzúráról, a diktatúra és a humor viszonyáról beszélgettek a résztvevők. A Félmúlt idén olyan ikonikus filmeket dolgoz fel, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.

tovább

HATVAN ÉVE A FÖLD KÖRÜL

1961. február 20-án John Glenn (1921-2016) lett az első amerikai, aki űrhajójával megkerülte a Földet. Ezzel az Egyesült Államoknak sikerült csökkentenie a szakadékot a Szovjetunióval szemben az űrversenyben. Az első Szputnyik földkörüli pályára állítása 1957-ben, majd Gagarin űrutazása eloszlatta az amerikaiak azon képzetét, hogy országuk sérthetetlen.

tovább

A LEGMODERNEBB MAGYAR NŐ – SLACHTA MARGIT

Slachta Margit (1884–1974) szerzetes nővér, az első magyar női parlamenti képviselő előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet február 9-én megnyílt időszaki kiállítása. A Terror Háza Múzeum ezzel – egyedülálló módon – Magyarországon először rendez kiállítást Slachta Margit mindenki számára példamutató, kivételes erkölcsi tartásról tanúbizonyságot tevő életútjáról.

tovább

NÉPFELKELÉSTŐL A TÖBBPÁRTRENDSZERIG

1989. január 28-án a Magyar Rádió 168 Óra című műsorának vendége volt Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Itt elhangzott, elhíresült kijelentése szerint az, ami 1956-ban történt: „Egy oligarchikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelés” volt. A párt vezetését és a nyilvánosságot is váratlanul érte a nyilatkozat, amely a rendszerváltoztatás hazai történetének megkerülhetetlen jelentőségű mozzanata volt.

tovább

SZERETKEZZ, NEHÁBORÚZZ! – A HIPPIMOZGALOM TÖRTÉNETE

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának idei első rendezvényén a hatvanas évek Amerikájáról, az akkoriban kibontakozó hippimozgalomról, a fiatalság lázadásáról, illetve az amerikai események Vasfüggöny mögötti hatásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A Félmúlt eddigi, történelmi filmsorozat alapú tematikáját idén olyan ikonikus filmek elemzésével folytatjuk, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.

tovább

CHARLES „LUCKY” LUCIANO: AZ AMERIKAI SZERVEZETT BŰNÖZÉS APJA

„Nincs olyan, hogy jó pénz vagy rossz pénz. Csak pénz van.”

tovább

MI LETT VELED SZOCIÁLDEMOKRÁCIA? – CÉLKERESZTBEN GALLÓ BÉLA ÚJ KÖNYVE

SZÖVEG podcastunk hatodik adásában Galló Béla: Mi lett veled szociáldemokrácia? című új kötetét vettük górcső alá. A tudományos esszékötetről a szerző, Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Loppert Csaba történész, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke folytatott éles vitát. A beszélgetést Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történész munkatársa moderálta.

tovább

MEGHOSSZABBÍTJA 30 ÉVE SZABADON ESSZÉPÁLYÁZATÁT A XX. SZÁZAD INTÉZET

2022. január 11-ig hosszabbítja meg történelmi esszépályázatát a XX. Század Intézet.  A 9-12. osztályos diákoknak szóló felhívás – az értékes nyereménytárgyak megnyerésén túl – arra ösztönzi a középiskolásokat, hogy írjanak esszét az 1989-90-hez fűződő személyes családi történeteikből, mutassák be a kommunista Kádár-rendszer szabadsághiányos állapotát és hogy mit jelent a mai kor embere számára a szabadság.

tovább