Hatszázezer, a fronton elesett magyar katonának állít emléket a garabonci emlékmű

2017.03.22.

A közelmúltban avatták fel a településen a megújult első világháborús emlékművet.

Az ünnepi esemény szentmisével vette kezdetét a templomban, amit dr. Háda László plébános mutatott be. A résztvevők eztán az idősebb és ifjabb Temesi László nagykanizsai kőfaragók által felújított emlékműhöz vonultak, ahol Koma László polgármester köszöntötte őket. A község vezetője beszédében hangsúlyozta: a huszas években épült emlékmű felújításához az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság nyújtott támogatást.

Őt Manninger Jenő miniszteri biztos, országgyűlési képviselő követte a szólók sorában.

– Ha felejtünk és nem törődünk a múlttal, önmagunk ellen vétünk – hangsúlyozta. – Ám ahol az emberek összefognak és féltőn megóvják az emlékeket, ott az élet győz a felejtés felett. Az első világháború 4 esztendeje alatt több százezer magyar férfit hiába várt haza a családja. A totális mozgósítás mindenkit elért és a Magyar Királyság területéről behívott katonák fele meghalt, fogságba esett, vagy megsebesült. A garabonci emlékmű 62 katona emlékére állíttatott, valójában azonban emlékhelye valamennyi elesettnek, nagyságrendileg 600 ezer magyar katonának.

Fülöp Attila nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár ünnepi beszédében rámutatott: az emlékmű azoknak a százezreknek állít emléket, akik úgy adták életüket a hazáért, hogy lehet, se földjük, se jószáguk nem volt – ők csak a becsületért mentek, hogy hazájukat szolgálják.

A beszédek és a Mozaik Társulat műsora után dr. Háda László plébános megáldotta az emlékművet. Az ünnepség a község teleházában folytatódott, ahol Bene Csaba, a megyegyűlés alelnöke mondott pohárköszöntőt.

A község lakói is elhelyezhették virágaikat és mécseseiket az emlékmű talapzatán. Egyikük, Hermanics Miklós elmondta: nagyapja halt meg az első világháborúban, Doberdónál, felesége pedig az unokatestvérét veszítette el. Elárulták, túl sokat nem tudnak róluk, csak amit a szülőktől hallottak – de emléküket büszkén őrzik.

Forrás: zaol.hu
Fotó: Gergely Szilárd