EFOTT kerekasztal-beszélgetés – Mérlegen: A besúgó

2022.07.14.

Idén első alkalommal vesz részt a XX. Század Intézet az EFOTT-on, ahol a fesztivál minden napján 15 órai kezdettel, különböző kerekasztal-beszélgetéseken kerül terítékre a fiatalság történelme. A nyitónapon László Bernadett a Terror Háza Múzeum történésze, Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Derzsi Kinga, a XX. Század Intézet munkatársa vettek részt beszélgetésünkön. A beszélgetés középpontjában az idén igen sikeres ám rövid utat befutó, A besúgó című magyar film sorozat állt.

Nézzétek meg fesztivál videónkat is!

 

A beszélgetés elején a résztvevők arról beszélgettek, hogy kinek milyen véleménye volt a sorozatról annak megtekintése előtt. Derzsi Kinga negatív viszonyulással kezdett bele a sorozatba, de a végén kellemesen csalódott. Máthé Áron úgy értékelte, hogy ha nem lenne magyar és nem ez a témakör lenne a szakterülete, talán tetszett volna neki, így azonban kicsit kínosnak érezte a sorozatot. László Bernadett laikus szemmel kedvező véleménnyel volt a sorozatról, ám szakmai szempontból A besúgó hagy némi kivetni valót maga után. Mindezek fényében a sorozat óriási figyelmet kapott, ennek ellenére azonban rövid idő után eltávolították az HBO kínálatából.

 

 

A rendszerváltoztatás és a ’80-as évek bemutatására már több filmmel is kísérletet tettek, azonban A besúgó lett az első sorozat, ami kimondottan ennek a korszaknak a bemutatását célozta meg. Máthé Áron ezt azzal magyarázta, hogy a magyar közönség egyszerűen nem kíváncsi a rendszerváltoztatás előtti időszakra, a rendezőket, producereket pedig ebből kiindulva ez a téma nem foglalkoztatta, valamint nem is mertek hozzányúlni. A sorozat elkészülésével kapcsolatban László Bernadett kiemelte, hogy Szentgyörgyi Bálint, a sorozat rendezője már évekkel ezelőtt elkészült egyes epizódok forgatókönyvével, a lelkes előkészületek ellenére azonban történész szakértőt nem kértek fel a produkcióhoz. Szentgyörgyi pedig több interjújában is kiemelte, hogy a sorozat egy teljesen fiktív történetet mutat be.

 

Efott Kerekasztal-beszélgetések

 

Máthé Áron erre reflektálva izgalmasnak nevezte azt a folyamatot, amely során a rendező egy népmesei allűrrel felépített történetet próbált bemutatni a sorozatban, de egy történelmi alapokra épülő műnél mégis kérdéses megkerülni a történelmi hitelességet és a körülményeket.

A rendszerváltoztatás középiskolai feldolgozásával kapcsolatban Derzsi Kinga azt emelte ki, hogy az 1980-as évek már annyira a tanév és a tanterv végén vannak, hogy az érettségi és évzárás kavalkádjában egyszerűen nincs rá elegendő idő, hogy rendesen megismerjék a folyamatokat és a szóban forgó korszak jellemzőit.

László Bernadett a beszélgetés során felvetette, hogy számon kell-e kérni a történelmi hűséget, illetve, hogy lehet-e szempont ez egy fikciós sorozatnál. Máthé Áron válaszában arra tért ki, hogy hiába épül fikciós alapokra a sorozat, az emberek így is valóságként fogják kezelni annak tartalmát és nem fognak utánanézni a valós történéseknek, eseményeknek. A történelmi hűség ezért is az egyik legfontosabb jellemzője az ilyen produktumoknak.

 

 

Derzsi Kinga a sorozattal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Geri, a főszereplő karakter fejlődése  az utolsó részekre elborzasztotta és érezhető volt rajta, hogy a rendszer teljesen megtörte. A sorozat egyik legfontosabb üzenetének tartja a hűség és őszinteség fontosságának hangsúlyozását. László Bernadett egyetértett Kinga gondolataival azonban mégis úgy gondolja, hogy mindenkinek van választása.  A sorozatban bemutatott karakterekkel kapcsolatban Máthé Áron leszögezte, hogy azok kiválóan bemutatták a korszak fiatalságára jellemző tulajdonságokat és motivációkat. Ennek ellenére még így is lehetett volna nagyobb a variáció, például nyugatra szökött nagynéni/nagybácsi, volt ’56-os karakterek megjelenítésével. Hiányosságként emelte még ki azt is, hogy a pártvezetés sem volt teljesmértékben bemutatva, mert a sorozatban kizárólag az állambiztonság került a középpontba.

Az állambiztonság kapcsán Derzsi Kinga kifejtette, hogy középiskolában egyáltalán nem is esett szó a magyarországi rendfenntartó erőkről, ezekről kizárólag szülei történeteiből hallott, de tőlük is csak erdélyi vonatkozásban.

Máthé Áron visszakanyarodva a sorozat történelmi korszakához hangsúlyozta, hogy voltak hőseink és kiemelkedő történeteink a Kádár-korszak szürke 33 évéből, melyekkel be is lehetne színesíteni ezt a korszakot, ez azonban még várat magára.

Nincs könnyű helyzetben az a rendező, aki egy ilyen projektre határozza el magát hiszen a Kádár-rendszerre jellemző egyszerűséget nehezen lehet vászonra vinni úgy, hogy izgalmas legyen és megfogja a közönséget.

 

 

A beszélgetés lezárása felé közeledve László Bernadett elmondta, hogy A besúgó lehetne egy ugródeszka a későbbi történelmi sorozatoknak, talán egy kicsit nagyobb fókusszal fordulva a történelmi hitelesség irányába. Ennek megsegítése érdekében érdemes lehetne történészek bevonása is az ilyen jellegű sorozatkba. Tagadhatatlan, hogy A besúgó elindított egy diskurzust, a sorozat kapcsán hamar beindultak a különböző véleménycserék, ez mutathatja, hogy a magyar közönségnek igenis lenne igénye arra, hogy a filmek világában is feltárják az 1990 előtti időszakot.