Aktualitások

Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én hurcolták el a Szovjetunióba. Bűne az volt, hogy mert konfrontálódni a hatalom kisajátítására törő kommunistákkal. Kovács Béla elrablása szimbolikus jelentőségű, ekkor került új szintre a kommunista párt gátlástalansága, és előre jelezte az elkövetkező több mint négy évtized politikai gyilkosságait, kivégzéseit, bebörtönzéseit, családok százezreinek tönkre tételét. 2001 óta, minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól.

A XX. Század Intézet podcast csatornájának új, tematikus sorozatában olyan regényekről beszélgetünk történészi szemszögből, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkozásunkat formálják. Középiskolás hallgatóink figyelmébe különösen ajánljuk sorozatunkat, mert a kitárgyalt regények kötelező vagy ajánlott olvasmányok az iskolában!

Arcok a múltból sorozatunk legújabb részében a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Jankovics Marcell (1941­­–2021) rajzfilmrendező, grafikus mesél életéről, a kommunista diktatúra alatt átélt megpróbáltatásokról: édesapjának letartóztatásáról, kitelepítésükről. A videóból megismerjük karrierjének legfontosabb állomásait, és az is kiderül, hogy miért kellett meghamisítania az életrajzát.

2023 első Arcok a múltból videójában Wachsler Tamás emlékeit hallgathatjuk meg a rendszerváltoztatás korszakáról.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk ötödik interjúalanya Makk Károly (1925–2017) filmrendező.

Josip Broz Tito iránt a mai napig erős érzelmekkel fordulnak a délszláv államok lakói. Személyi kultuszának maradványai még a XXI. században is jelen vannak a balkáni társadalmakban. Jugoszlávia felszabadítója, a nácikat kiűző partizánvezér, az ország politikájába a „harmadik utat” elhozó politikus iránti nosztalgikus érzelmekre ma csak Titostalgia néven utalnak. De pontosan miben is mutatkozik meg Tito emlékezete?

A XX. Század Intézet podcast csatornájának új, tematikus sorozatában olyan regényekről beszélgetünk történészi szemszögből, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkozásunkat formálják. Középiskolás hallgatóink figyelmébe különösen ajánljuk sorozatunkat, mert a kitárgyalt regények kötelező vagy ajánlott olvasmányok az iskolában!

A 20. század Magyarországon is traumákkal teli időszak volt, a történészek és a pszichológusok együttműködése ezért kiemelten fontos a korszak feltárásához. Félmúlt  beszélgetéssorozatunk idei utolsó állomásán, az egyéni és a kollektív traumákról volt szó. Aktuális témánkat rendhagyó módon ezúttal nem csak történészi, hanem pszichológiai szempontból is körbejártuk.

Vitézy László filmrendező életművét áttekintő kötetet mutattak be Kamerapárbaj címmel szerdán Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. A műfajteremtő, több rangos dokumentumfilmet, játékfilmet jegyző művész életpályáját négy nagy fejezetben foglalta össze Medgyessy Éva író, szerkesztő.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk negyedik interjúalanya Boross Péter (1928–) magyar jogász és politikus, Magyarország korábbi miniszterelnöke.

A szocializmusról nem kellett hazudni, nem kellett felnagyítani, elég volt csak bemutatni a maga pőre valóságában, hogy látsszon, milyen szürke, nyomasztó, embertelen és lehúzó közeget teremt. A hatalom mindenféle álszent, groteszk szerepjátékokba kényszerítette bele az egész országot, ilyen módon bizonygatva, hogy milyen jó az a rendszer. Ám ha közel mentünk a (vidéki) mindennapokhoz, akkor látszottak a tragikomikus mozzanatok, a megnyomorított, méltatlan emberi életek; és Vitézy László közel ment a kamerájával. Az ő rendezői életműve ismerhető meg Medgyessy Éva most megjelent Kamerapárbaj című könyvéből, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk harmadik interjúalanya Dr. Debreczeni László (1934–2022) orvos, 1956-os szabadságharcos.

A XX. Század Intézet Félmúlt beszélgetéssorozatának következő állomásán, október 27-én a francia politikára máig hatással levő Dreyfus-ügyről beszélgettek, melynek apropóját Roman Polanski 2019-ben megjelent Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmje adta.

Új tematikával jelentkezünk intézetünk podcast csatornáján. A következő epizódokban olyan regényekről fogunk történészi szemszögből beszélgetni, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkozásunkat formálják. Középiskolás hallgatóink figyelmébe különösen ajánljuk sorozatunkat, mert az itt kitárgyalt regények kötelező vagy ajánlott olvasmányok az iskolában!

A mozgalmas XX. század sokszor embert próbáló évtizedei bővelkedtek olyan példamutató és tiszteletre méltó személyekben, akikre büszkék lehetünk. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján a XX. Század Intézet videópályázatot hirdet középiskolás diákok részére.

Lexikális tudás, kutatások, adatok… Egyéni perspektívák, emlékek, emlékezet, felejtés… A XX. Század Intézet új, kéthetente jelentkező, Arcok a múltból című interjúsorozatában elsőként Hatvári Hugó Jenő antikommunista ellenálló történetét ismerhetjük meg.

2006-ban a portugál köztévé szavazást rendezett, hogy kiderüljön, kit tartanak az emberek a valaha élt legnagyobb portugálnak. Ezzel párhuzamosan egy másik tévécsatorna is elindított egy szavazást „A legrosszabb portugálok” címen. A huszadik századi diktátor, António de Oliveira Salazar mindkettőt fölényesen megnyerte. A legnagyobb portugálok versenyén a 15. században élt Tengerész Henrik herceg csak a hetedik helyen kullogott Salazar után, pedig a diktatúra hivatalos emlékezetpolitikája szerint még ő volt a portugál világcivilizáló szellem legfőbb jelképe, és mindmáig ő az egyik legismertebb portugál történelmi személyiség.[1]

A nyári szünet után folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. A második évad első részében a beszélgetés kiindulópontját az északír konfliktust egy kisfiú szemszögéből bemutató, 2021-es rendezésű Belfast című film adta. Vendégeink a konfliktust kirobbantó okokról, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szerepéről, valamint az 1998-as nagypénteki megállapodás óta eltelt nemzetközi változásokról, köztük a Brexit körülményeiről is beszélgettek. Meghívottjaink Egedy Gergely történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára és Gálik Zoltán nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense voltak, a beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.