Szabó Ferdinánd

Az első világháború történelmi jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Az az Európa, amely 1914-ben ujjongva vetette bele magát a történelem addigi legnagyobb vérfürdőjébe, négy évvel később már nem létezett. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullott, helyén kisebb nemzetállamok jöttek létre. II. Vilmos német császárt lemondatták, és Németország köztársasági államformát öltött. Az Orosz Birodalom területén a Lenin vezette bolsevikok belekezdtek a tragédiába torkolló utópiájuk kiépítésébe. Nagy-Britannia ugyan győztesen került ki a konfliktusból, gyarmatbirodalma mégis omladozni kezdett, amit hosszabb távon képtelen volt megállítani. Franciaország azon túl, hogy a háború során súlyos anyagi károkat szenvedett, a német megszállásig tartó belpolitikai válságba süllyedt. A harcok során Európa lakosságának 6 százaléka – 28 millió ember – meghalt vagy megsebesült, amit fokozott a háború követően megjelenő spanyolnáthajárvány. Egy ilyen méretű társadalmi-politikai katasztrófát követően magától értetődő, hogy hamar felmerült a kérdés: ki tartozik felelősséggel a háború elkezdéséért?

Kevés ember gyakorolt akkora hatást a popkultúrára és azon keresztül az emberiség közös képzeletére, mint George Lucas. Az idén 81 éves rendező, forgatókönyvíró és producer alkotói függetlenségért folytatott harca közben teljesen átalakította a filmipart. Új filmforgatási technikákat és vizuális technológiát hozott létre, forradalmasította a filmek reklámozását és értékesítését, valamint létrehozott egy olyan alternatív univerzumot, amelynek emberek százmilliói váltak rajongóivá.

Ugyan a nyugat-balkáni régió, illetve azon belül Bosznia-Hercegovina ritkán szerepel a magyar sajtó címlapjain, idén a bosnyák belpolitika mégis huzamosabb ideig a magyar nyilvánosság homlokterébe került. Nem véletlenül, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina legsúlyosabb belpolitikai válságát éli át a boszniai háború lezárása óta. A világ egyik legbonyolultabb államszerkezetével megtámasztott törékeny nemzetiségi egyensúly felborulni látszik, mivel a bosnyák szövetségi szintű joghatóság és a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása közötti közjogi konfliktus valójában az együtt maradás vagy szakadás dilemmáját veti fel.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok nemrég hivatalba lépett elnöke korábbi ígéreteihez híven 2025. február 1-én a Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre 25, míg a Kínából érkezőkre 10 százalékos vámtarifát vetett ki. A világpiaci szereplőkből érzékeny reakciót váltott ki az intézkedés, a mérvadó tőzsdeindexek azonnal zuhanni kezdtek. A pánikszerű reakciókat óvatos fellélegzés követte, amikor Trump két nappal később március 4-ig, az utóbbi napokban pedig április 2-ig halasztotta a vámrendelkezések életbelépésének időpontját. Mindeközben február 26-án 25 százalékos vámtarifát jelentett be az elnök az összes Európai Unióból érkező importtermékre, külön hangsúlyt helyezve az európai gazdaság motorjának számító autóiparra. Azt, hogy az Európai Uniót érintő vámok mikor lépnek életbe, egyelőre nem tudni.