Juhász József: A Nyugat-Balkán rendhagyó története

A rendhagyó kifejezés a szabályoktól, a megszokottól eltérőt, valami különlegest jelent. Juhász József legújabb tanulmánykötete ugyanakkor abból a szempontból is rendhagyónak számít, hogy valóban rendet hagy maga után az olvasóban Európa egyik legbonyolultabb és legnehezebben értelmezhető régiójának közelmúltbeli és jelenlegi történelmével kapcsolatban.

tovább

Magyar–jugoszláv állam- és pártközi kapcsolatok 1957–1980 között

Esetemben elsősorban az egyetemi kurzusok vezettek ahhoz, hogy a jugoszláv–magyar diplomáciai kapcsolatok területére szűkítsem kutatásaimat. Szemesztereken átívelően foglalkoztunk a Balkán-félsziget történelmével a középkortól egészen a délszláv háborúig, így ez volt Magyarországon kívül az a térség, amelyről a legtöbb tudást szereztük, és amelyről a legtöbb szemináriumi előadást tartottuk. Szabó Ferdinánd írása.

tovább

RENDSZERVÁLTOZTATÁS A SZIMBOLIKUS TÉRBEN (10. RÉSZ) – Tito emlékezete a jugoszláv utódállamokban

Josip Broz Tito iránt a mai napig erős érzelmekkel fordulnak a délszláv államok lakói. Személyi kultuszának maradványai még a XXI. században is jelen vannak a balkáni társadalmakban. Jugoszlávia felszabadítója, a nácikat kiűző partizánvezér, az ország politikájába a „harmadik utat” elhozó politikus iránti nosztalgikus érzelmekre ma csak Titostalgia néven utalnak. De pontosan miben is mutatkozik meg Tito emlékezete?

tovább