Josip Broz Tito

A rendhagyó kifejezés a szabályoktól, a megszokottól eltérőt, valami különlegest jelent. Juhász József legújabb tanulmánykötete ugyanakkor abból a szempontból is rendhagyónak számít, hogy valóban rendet hagy maga után az olvasóban Európa egyik legbonyolultabb és legnehezebben értelmezhető régiójának közelmúltbeli és jelenlegi történelmével kapcsolatban.

Esetemben elsősorban az egyetemi kurzusok vezettek ahhoz, hogy a jugoszláv–magyar diplomáciai kapcsolatok területére szűkítsem kutatásaimat. Szemesztereken átívelően foglalkoztunk a Balkán-félsziget történelmével a középkortól egészen a délszláv háborúig, így ez volt Magyarországon kívül az a térség, amelyről a legtöbb tudást szereztük, és amelyről a legtöbb szemináriumi előadást tartottuk. Szabó Ferdinánd írása.

Josip Broz Tito iránt a mai napig erős érzelmekkel fordulnak a délszláv államok lakói. Személyi kultuszának maradványai még a XXI. században is jelen vannak a balkáni társadalmakban. Jugoszlávia felszabadítója, a nácikat kiűző partizánvezér, az ország politikájába a „harmadik utat” elhozó politikus iránti nosztalgikus érzelmekre ma csak Titostalgia néven utalnak. De pontosan miben is mutatkozik meg Tito emlékezete?