hidegháború

„Harmincadikán felkerestem Hirosimát a körülmények megrázóak STOP a város elpusztult […] STOP a bomba hatása rejtélyesen súlyos STOP sok áldozat aki látszólag felépült hirtelen végzetes visszaesést szenved”[1] Fritz Bilfinger, a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottja 1945. augusztus 30-án ezeket a szavakat táviratozta Hirosimából. Néhány héttel korábban, augusztus 6-án 8 óra 15 perckor az Enola Gay nevű B-29-es amerikai bombázó ledobta az első harci körülmények között alkalmazott atombombát, melyet három nappal később egy másik, Nagaszaki elleni támadás követett. A bomba korábban elképzelhetetlen rombolást eredményezett, a két városban néhány másodperc alatt több mint 100.000 ember pusztulását okozva, amelyet még további tízezrek gyötrelmes haldoklása, Japán kapitulálása és a második világháború lezárása követett. Egy új geopolitikai rend született, amelynek középpontjába a nukleáris fegyverkezés került.

A FÉLMÚLT legújabb adásában a Szövetségesek II. világháborúban kivívott európai győzelmének napjáról beszélgettünk, melyet a nyugati országok 1945. május 8-án, Oroszországban május 9-én ünnepelnek. Meghívott vendégeink megvitatták a Győzelem Napi narratívák alakulását a hidegháború időszakában, a Szovjetunió összeomlását követően, valamint, hogy mennyiben változott a Győzelem Napja körüli emlékezetpolitika a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború alatt.

Szinte mindenben forradalmit alkotott, amihez hozzányúlt. Borotválkozás közben papírra vetett gondolataiért az amerikai hadsereg komoly pénzeket fizetett, és miután Oppenheimer hívására Los Alamosba érkezett, huszonnégy órán belül megoldotta a plutóniumbomba sarkalatos problémáját. Neumann János az Egyesült Államokba emigrált magyar „marslakók” csoportjának talán legélesebb elméje volt, aki a tudomány elefántcsonttornya és a politikai tettek mezeje között mindenféle korlát nélkül tudott mozogni.

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának márciusi epizódja az egyik legismertebb amerikai elnökről, Ronald Reaganről szólt, aki az Amerikai Egyesült Államok javára billentette a hidegháború menetét.