A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának márciusi epizódja az egyik legismertebb amerikai elnökről, Ronald Reaganről szólt, aki az Amerikai Egyesült Államok javára billentette a hidegháború menetét.
Meghívott vendégünk Békés Márton történész-politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a XXI. Század Intézet igazgatója volt, akivel Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója beszélgetett.
A beszélgetésen szó volt arról, hogyan vált Reagan a ’80-as évek egyik igazi ikonjává, aki 1981-1989 között két cikluson keresztül töltötte be az USA elnöki tisztségét, hogyan változtatta meg országa arculatát, valamint, hogy milyen újításokat vezetett be a külpolitika és a politikai kommunikáció terén, melyek a mai napig is kihatással vannak.
Békés Márton azzal kezdte, hogy Reagan popkultúrában betöltött jelentőségét emelte ki, hiszen rengeteg előadó és zenekar próbált viccet csinálni az elnökből, akinek inspiráló hatása ezek dacára is megkérdőjelezhetetlen. Békés hozzátette, hogy nyugodtan ki lehet jelenteni, Reagan szólásai, mondásai, mimikája és viselkedése mind hozzájárult ahhoz, hogy ő legyen az első amerikai elnök, aki „mémmé” vált.
Az 1970-es években az USA egy szociálpszichológiai mélyponton volt, leginkább a hidegháborús szovjet sikerek és a vietnámi kivonulás miatt. Egy depresszív időszak volt ez, olajár-válsággal, bűnözési problémákkal karöltve. Reagan politikai munkássága, mosolygós megjelenése, személyisége és nem utolsó sorban humora nagy szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok újra magára talált a ’80-as évek folyamán. Az amerikai álom ismét élhetővé vált. Ronald Reagan, mint szupersztár, filmszínész, mint „brand” és mint az amerikai álom utolsó nagy akkordja, napjainkban is egyértelműen jelen van az amerikai kultúrában, gondolatait, mondásait pedig mára már pártállástól függetlenül is idézik hazájában.
Békés ismertette Reagan életútját, a filmes karriertől kezdve, Kalifornia kormányzásán át, egészen az Egyesült Államok elnökként való vezetéséig. Az elnökre, mint népmesébe illő hősre is utalt, aki a távoli Iowa-ból, az eliten kívülről érkezett. Reagan elnökségét televíziós elnökségnek is nevezik, hiszen ő volt az Egyesült Államok első, igazán mediatizált elnöke.
A rendezvény apropóját szolgáltatta, hogy Reagan 1983 márciusában hirdette meg az úgynevezett csillagháborús tervet, amit sokan csak blöffnek tartottak. Békés Márton ezt úgy értékelte, hogy ha valóban csak egy blöff volt, akkor viszont a világtörténelem leghatásosabb katonai csúsztatásaként lehet rá tekinteni. A terv szerint az USA fölött egy rakétapajzsot alakítottak volna ki, ami a ballisztikus rakéták becsapódás előtti semlegesítését jelentette volna. Az elnök a terv bejelentésével megkérdőjelezte a kölcsönös elrettentés elvét, valamint egy olyan technológiai versenybe hajszolta bele a Szovjetuniót, amit annak gazdasága egyszerűen nem tudott tartani. A hidegháború kulturális, katonai és gazdasági konszenzusába kívülről érkező Ronald Reagan kezdeményezései és fellépései során végül elérkezett a várva várt amerikai győzelem a hidegháború végkimenetelét illetően.
A beszélgetés során még szó esett Reagan politikai pályáját megalapozó, 1964-es A döntés ideje (A Time for Choosing) címet viselő beszédéről, az elnök magyarországi médiumokban megjelenő képéről, hogy hogyan használta a humort elnöksége alatt, valamint, hogy milyen örökséget hagyott hátra.
A beszélgetés meghallgatható podcast csatornánkon is:
