diktatúrák

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb adása ezúttal Arthur Koestler, a 20. század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója köré épült. A műsor apropóját Koestler születésének 120. évfordulója adta, amelynek alkalmából a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet rendezett közös konferenciát szeptemberben. Ki is volt Arthur Koestler, akit Schmidt Mária találóan a „szabadság vándorának” nevezett? Hogyan vált a budapesti születésű szerző a kommunista eszme lelkes hívéből a totalitarizmus egyik legélesebb kritikusává, a „diktatúrák krónikásává”? Minek köszönhető műveinek éleslátása és egyedisége?

Hatvanhat pályázó és hozzátartozóik körében, ünnepélyes keretek között adtuk át Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek halálának ötvenedik évfordulóján az emlékére meghirdetett, Mindszenty József öröksége című esszé- és videópályázatunk díjait, a Terror Háza Múzeumban. A díjakat Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese és Udvardy György, veszprémi érsek adták át.

A széles nyilvánosságban kevésbé ismert tény, hogy az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia kiemelkedett a rádiós rejtjelezés és kódfeltörés területén, amelynek fejlett infrastruktúráját aztán Kun Béla is élvezte a Tanácsköztársaság 133 napja alatt.

A 20. század Magyarországon is traumákkal teli időszak volt, a történészek és a pszichológusok együttműködése ezért kiemelten fontos a korszak feltárásához. Félmúlt  beszélgetéssorozatunk idei utolsó állomásán, az egyéni és a kollektív traumákról volt szó. Aktuális témánkat rendhagyó módon ezúttal nem csak történészi, hanem pszichológiai szempontból is körbejártuk.