Műsoraink

Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. Ebből adódóan a XX. Század Intézet FÉLMÚLT adásának nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk.

Legújabb FÉLMÚLT adásunkban az 1920. június 4-én aláíratott trianoni békediktátumig vezető útról, a szerződés magyarságra gyakorolt hatásáról, a Trianon-trauma kezeléséről és a hazánkban 1990, majd 2010 után végbemenő emlékezetpolitikai változásokról beszélgettünk.

A FÉLMÚLT legújabb adásában a Szövetségesek II. világháborúban kivívott európai győzelmének napjáról beszélgettünk, melyet a nyugati országok 1945. május 8-án, Oroszországban május 9-én ünnepelnek. Meghívott vendégeink megvitatták a Győzelem Napi narratívák alakulását a hidegháború időszakában, a Szovjetunió összeomlását követően, valamint, hogy mennyiben változott a Győzelem Napja körüli emlékezetpolitika a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború alatt.

Visszatért a FÉLMÚLT. Legújabb adásunkban hazánk történelmének egyik legtragikusabb pillanatáról, az 1944. március 19-én bekövetkezett náci megszállásáról és annak következményeiről beszélgettünk. Vendégeink megvitatták a megszállás előzményeit, a magyar történelemre és a II. világháborúra gyakorolt hatásait, a magyar külpolitika 1930-as és 1940-es években való alakulását, illetve a magyar zsidóság sorsát.

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét sokan az 1956-os forradalom himnuszának nevezik. Legújabb Szöveg podcastunkban a költemény és annak szerzője kapcsán a kommunista diktatúra kultúrpolitikájáról, túlélési stratégiákról és az alkotás lehetőségeiről beszélgetünk.

Októberi Félmúlt adásunkban rendhagyó módon egy kitalált személy került a középpontba. Beszélgetésünk apropóját Greta Gerwig idén nyáron bemutatott Barbie című filmje szolgáltatta, melynek főszereplője a XX. század egyik ikonja, maga Barbie volt. Az adás során meghívott vendégeink megbeszélték mi vezetett a Barbie babák népszerűségéhez, milyen nőképet sugallt kezdetekben és napjainkban, valamint, hogy milyen üzenete volt magának a filmnek.

Az Évek Annie Ernaux leghíresebb műve, melyben saját életén keresztül mutatja be Franciaország történelmét a megszállást követően Nikolas Sarkozy hatalomra kerülésééig. A politikatörténeti események mellett nagy hangsúlyt kapnak azok a társadalmi kérdések, melyeknek fontos szerepük volt az író életében.

Legújabb adásunkban az atombomba kifejlesztése és bevetése körüli dilemmákról beszélgettünk, amihez az apropót Christopher Nolan idén nyáron bemutatott Oppenheimer című filmje szolgáltatta. Az adásban szó esett Robert Oppenheimer és Teller Ede közötti párhuzamokról, az őket elválasztó töréspontokról, arról, hogy milyen eltérő felfogásuk volt a hidegháborúról és milyen stratégiát tartottak volna követendőnek, valamint, hogy mi alakította Teller Ede antikommunista meggyőződését élete során. Vendégeink továbbá megvitatták az atombomba kifejlesztése és bevetése körüli morális és politikai dilemmákat, melyekkel mind feltalálói, mind Truman elnök szembenéztek.

A nyári szünet előtti, utolsó Félmúlt adásunkban Fekete Rajmund nemrégiben megjelent, Az amerikai álom (vége) – John F. Kennedy című kötetéről beszélgettünk. A könyv az idén hatvan éve meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy politikai pályáját mutatja be. A beszélgetés során meghívott vendégeink a Kennedy-jelenségen túl megvitatták az elnök popkultúrában betöltött szerepét, illetve az általa folytatott és képviselt politika tartalmát.

Adásunk meghívott vendégei Fekete Rajmund, az esemény apropóját szolgáló kötet szerzője, történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Böszörmény-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, a MOME alapítványi elnöke voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

„Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség”-  A mű, amely Örkényt visszaemelte az irodalmi életbe, a Tóték című kisregény eredetileg filmforgatókönyvnek készült. Az író a hatvanas évek derekán Fábri Zoltán filmrendezővel együtt szerette volna a történetet vászonra vinni, a döntéshozók azonban, a fent idézett szavak övezte kritika mentén letiltották a forgatást. Az abszurditás műfaji magasságait is elérő művét Örkény ezután regénnyé dolgozta át, melyből nem sokkal később idehaza nagysikerű színdarab lett, amelyet Nyugaton is több helyen bemutattak. Tóték történetét, amelyben minden szereplő áldozat és amiben mindenki elbukik, végül Fábri Zoltán rendezésében, 1969-ben mégis megfilmesítették. Örkény István 1967-ben megjelent kisregénye az olvasót a második világháború abszurditásába kalauzolja el.

Félmúlt című beszélgetéssorozatunk legutóbbi adásában David Ben-Gurionról, Izrael  államának első miniszterelnökéről beszélgettünk. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulója kapcsán számba vettük Ben-Gurion politikai tevékenységének főbb állomásait, a miniszterelnöksége alatt a Közel-Keleten végbemenő változásokat, valamint azt, hogy hogyan alakította a nemzetközi politikai helyzetet Izrael létrejötte.

Idén volt 20 éve, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2003. márciusában megkezdte Irak elleni invázióját. Az évforduló kapcsán a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának áprilisi epizódjában a háború kitörésében kulcsszerepet játszó politikai vezetőkről, George W. Bushról és Tony Blairről beszélgettünk.

Ne csak olvasd, hallgasd is meg, mitől érdekesek a Neked szánt kötelező olvasmányok! Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban egy kultikus magyar regény, az Iskola a határon áll a középpontban. Ottlik Géza 1959-ben megjelent kötetével a legtöbben már középiskolában találkoztunk, de akárhányszor újraolvassuk Bébé, Medve Gábor és Szeredy Dani 1923-ban kezdődő katonaiskolai történetét, mindig újabb részleteket fedezhetünk fel benne. Vendégünk, Dr. Horváth Kornélia irodalomtörténész, az Ottlik-életmű kutatója volt, aki sok egyéb mellett beszélt a regény különböző értelmezési szintjeiről és arról, hogy milyen sok helyen tetten érhető benne az elnyomó rendszerek kritikája.

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának márciusi epizódja az egyik legismertebb amerikai elnökről, Ronald Reaganről szólt, aki az Amerikai Egyesült Államok javára billentette a hidegháború menetét.

Legújabb középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban a fiatalok és felnőttek közös kedvencéről, az Abigélről lesz szó.

David P. Goldman amerikai közgazdász, stratégiai elemző, az Asia Times újságírója intézetünknek adott exkluzív interjúban beszélt az USA távol-keleti kihívásairól, azok lehetséges megoldásairól és Kína nyugati szemmel nehezen megérthető stratégiai gondolkodásáról.

A kelet-európai kommunista rendszerek kifulladásával egy időben Kína is szakított a szovjet típusú kommunizmussal. A váltásra Mao Ce-tung halála után utódja: Teng Hsziao-ping vezetésével került sor, aki forradalmi változást indított el, amelynek világtörténelmi jelentősége a bolsevik puccshoz mérhető.

A XX. Század Intézet podcast csatornájának új, tematikus sorozatában olyan regényekről beszélgetünk történészi szemszögből, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkozásunkat formálják. Középiskolás hallgatóink figyelmébe különösen ajánljuk sorozatunkat, mert a kitárgyalt regények kötelező vagy ajánlott olvasmányok az iskolában!