Miért volt mindig is működésképtelen szocializmus?

Joshua Muravchik, az amerikai neokonzervatívok meghatározó gondolkodója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatójának beszélgetése

tovább

A kubai rakétaválság

1962 októberére a világ közel került ahhoz, hogy egy helyi konfliktus eszkalálódása miatt kitörjön a III. világháború. A karibi válság két főszereplője Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971) szovjet pártfőtitkár és John F. Kennedy (1917–1963) amerikai elnök voltak. Hruscsov Sztálin halálát követően lépésről-lépésre ragadta magához a hatalmat, riválisainak kiszorítását követően 1955-re ő lett a Szovjetunió teljhatalmú vezetője. A társadalmi feszültségek enyhítésére egy sor, az életszínvonalat növelő intézkedést hozott, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán elmondott 1956. februári beszédében pedig „lerántotta a leplet” a sztálini terror időszakáról, ezzel saját politikai felelősségét elődjére hárította.

tovább

Tettes és áldozat – 65 éve temették újra Rajk Lászlót

Rajk László (1909–1949) nevét szinte minden magyar ember ismeri, hiszen az egykori bel- és külügyminiszter volt a magyar kommunista diktatúra első komolyabb vezető pozíciót betöltő áldozata. Rajk személyére sokan elsősorban az 1949-ben, ellene és társai ellen lefolytatott koncepciós per áldozataként tekintenek. Azonban bármennyire is gyorsan és könyörtelenül távolították el Rajk Lászlót a hatalomból Rákosiék, a kommunista diktatúra kiépítésének első fázisában Rajk a legfontosabb szereplők között említendő.

tovább

Egy rendszernek, ideológiának, amelynek emberarcot kell adni, annak előtte mégis milyen arca volt?

A Félmúlt ötödik állomásán arra kerestük a választ, hogy mi volt a Prágai tavasz hatása keleten és nyugaton, mi vezethetett ahhoz, hogy fiatalok Európa-szerte önégetést végezzenek magukon és végül, miért kellett elnevezni a szocializmus ideológiai rendszerét emberarcúnak?

tovább

Faludy György születésének évfordulójára

Amikor be voltam tiltva, az összes fiatal olvasott engem; most, ha kötelezővé tesznek, egyik sem fog!”

tovább

A SZÖVEG nem áll meg! – Két különvélemény, több közös pont, bal- és jobboldali kulturális stratégiákról

A SZÖVEG című podcast vitaműsorunk harmadik adásában a Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című könyvéről vitázik a szerző, Békés Márton történész-politológus és Kiss Viktor politológus, ideológiakutató. A beszélgetést vezeti Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

tovább

Folytatódik a Szöveg!

A második adásban Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszort, a XX. Század Intézet főigazgatóját kérdeztük az Országból hazát – 30 éve szabadon című, 2020 végén megjelent könyvéről, a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt harminc évről.

tovább

Elindult a XX. Század Intézet Szöveg című podcast vitaműsora

Az első adásban Frank Füredi Célkeresztben a határok című, 2021 tavaszán megjelent könyve áll a középpontban.

tovább

KORONA – A BRIT KIRÁLYI CSALÁD IDENTITÁSKÉPZŐ SZEREPE

Folytatódott a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

Milyen identitásképző szerepe van a brit királyi családnak? Hogyan váltak annak tagjai világszerte ismert popkulturális ikonokká, és mi magyarázza irántuk a Nagy-Britannián kívül is megfigyelhető felfokozott érdeklődést? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb részében, amelynek a 2016-ban bemutatott A Korona, II. Erzsébet uralkodását bemutató történelmi filmsorozat adta a kiindulópontját.

 

tovább

Elindult a Trianon 100 pedagógusképzési program

Trianon 100 – A trianoni békeszerződés oktatásának történeti és pedagógiai módszertani kérdései címmel országos akkreditált pedagógusképzési programot indított általános és középfokú oktatási intézmények oktatói számára a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A képzéssorozat keretében mintegy ötezer pedagógus ismerkedhet majd meg az első világháborút lezáró trianoni békerendszerrel kapcsolatos legkorszerűbb tudományos eredményekkel.

tovább

FEDÉSBEN – TITKOSSZOLGÁLATOK A RENDSZERVÁLTOZTATÁS IDEJÉN

2021. május 28-án harmadik adásához érkezett a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata.

Az első két alkalomhoz hasonlóan most is egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat, a csehszlovák rendszerváltoztatás idején játszódó, 2019-es Eszmélet című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. A résztvevők azt elemezték, hogy milyen szerepet játszottak a titkosszolgálatok a rendszerváltoztatás idején, hogyan és milyen mértékben tudták befolyásolni az események menetét, és kitértek arra is, hogy több mint harminc év elteltével mindennek milyen hatása van a rendszerváltoztatás megítélésére.

tovább

Félmúlt – Atomhatás – 35 évvel a csernobili katasztrófa után

Folytatódik a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

2021. április 26-án második adásához érkezett a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. Ahogy előző alkalommal, úgy most is egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adta a beszélgetés kiindulópontját: a csernobili atomerőmű katasztrófájának 35. évfordulója alkalmából a beszélgetéssorozat második része a 2019-es Csernobil című nagysikerű minisorozat köré szerveződött. A résztvevők azt elemezték, hogy mi volt Csernobil szerepe az atomenergiához fűződő viszonyunk megváltozásában és az 1986-os katasztrófa mennyiben jelentett fordulópontot a zöldmozgalmak történetében.

tovább

Félmúlt – A NŐK ÉVSZÁZADA

Elindult a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

2021. április 6-án indult Félmúlt címmel a XX. Század Intézet új, havonta jelentkező beszélgetéssorozata. Az első néhány adásban egy-egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adja majd a beszélgetések kiindulópontját. A nők évszázada címet viselő első adás a Mrs. America című, 2020-ban bemutatott sorozat köré szerveződött, a beszélgetőpartnerek a nőmozgalmak történetével és aktualitásaival foglalkoztak.

tovább

Megjelent Schmidt Mária legújabb könyve

Megjelent Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Országból hazát – Harminc éve szabadon című kötete.

tovább

Megjelent Békés Márton új könyve

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának új kötete Kulturális hadviselés címmel a kulturális hadviselés elméletét és gyakorlatát mutatja be.

tovább

Gertrude Himmelfarb: Egy nemzet, két kultúra

Az amerikai történész által írt kötet segítségével betekintést nyerhetünk a „két kultúrára” szakadt Egyesült Államok világába.

tovább

Megjelent a Europe’s Luck – George H. W. Bush című kötet, e-könyvben is

A Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának szerkesztésében napvilágot látott kiadvány George Herbert Walker Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének életútja előtt tiszteleg. A könyv 2012-ben jelent meg magyar és angol változatban. A könyv angol verziójának e-könyv változata, amely a Europe’s Luck – George H. W. Bush címet viseli, megvásárolható a nagyobb könyvesboltok weboldalán.

tovább

Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából: Tisza István

A Habsburg Történeti Intézet rendezvénysorozatának február 13-i eseményén Maruzsa Zoltán történész (ELTE), köznevelésért felelős államtitkár tartott előadást Tisza István külpolitikai nézetei címmel.

tovább

Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából: Zita királyné

A Habsburg Történeti Intézet rendezvénysorozatának január 22-ei eseményén Maczó Ferenc, történész, az MTA BTK „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja tartott előadást Zita királyné emlékezete címmel.

tovább

Felavatták Tőkéczki László síremlékét

Temetésének második évfordulóján 2020. január 23-án, 11 órakor, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben avatták fel Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár síremlékét.

tovább