HATVAN ÉVE A FÖLD KÖRÜL

1961. február 20-án John Glenn (1921-2016) lett az első amerikai, aki űrhajójával megkerülte a Földet. Ezzel az Egyesült Államoknak sikerült csökkentenie a szakadékot a Szovjetunióval szemben az űrversenyben. Az első Szputnyik földkörüli pályára állítása 1957-ben, majd Gagarin űrutazása eloszlatta az amerikaiak azon képzetét, hogy országuk sérthetetlen.

tovább

A LEGMODERNEBB MAGYAR NŐ – SLACHTA MARGIT

Slachta Margit (1884–1974) szerzetes nővér, az első magyar női parlamenti képviselő előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet február 9-én megnyílt időszaki kiállítása. A Terror Háza Múzeum ezzel – egyedülálló módon – Magyarországon először rendez kiállítást Slachta Margit mindenki számára példamutató, kivételes erkölcsi tartásról tanúbizonyságot tevő életútjáról.

tovább

NÉPFELKELÉSTŐL A TÖBBPÁRTRENDSZERIG

1989. január 28-án a Magyar Rádió 168 Óra című műsorának vendége volt Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Itt elhangzott, elhíresült kijelentése szerint az, ami 1956-ban történt: „Egy oligarchikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelés” volt. A párt vezetését és a nyilvánosságot is váratlanul érte a nyilatkozat, amely a rendszerváltoztatás hazai történetének megkerülhetetlen jelentőségű mozzanata volt.

tovább

SZERETKEZZ, NEHÁBORÚZZ! – A HIPPIMOZGALOM TÖRTÉNETE

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának idei első rendezvényén a hatvanas évek Amerikájáról, az akkoriban kibontakozó hippimozgalomról, a fiatalság lázadásáról, illetve az amerikai események Vasfüggöny mögötti hatásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A Félmúlt eddigi, történelmi filmsorozat alapú tematikáját idén olyan ikonikus filmek elemzésével folytatjuk, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.

tovább

CHARLES „LUCKY” LUCIANO: AZ AMERIKAI SZERVEZETT BŰNÖZÉS APJA

„Nincs olyan, hogy jó pénz vagy rossz pénz. Csak pénz van.”

tovább

MI LETT VELED SZOCIÁLDEMOKRÁCIA? – CÉLKERESZTBEN GALLÓ BÉLA ÚJ KÖNYVE

SZÖVEG podcastunk hatodik adásában Galló Béla: Mi lett veled szociáldemokrácia? című új kötetét vettük górcső alá. A tudományos esszékötetről a szerző, Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Loppert Csaba történész, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke folytatott éles vitát. A beszélgetést Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történész munkatársa moderálta.

tovább

MEGHOSSZABBÍTJA 30 ÉVE SZABADON ESSZÉPÁLYÁZATÁT A XX. SZÁZAD INTÉZET

2022. január 11-ig hosszabbítja meg történelmi esszépályázatát a XX. Század Intézet.  A 9-12. osztályos diákoknak szóló felhívás – az értékes nyereménytárgyak megnyerésén túl – arra ösztönzi a középiskolásokat, hogy írjanak esszét az 1989-90-hez fűződő személyes családi történeteikből, mutassák be a kommunista Kádár-rendszer szabadsághiányos állapotát és hogy mit jelent a mai kor embere számára a szabadság.

tovább

MI LESZ VELED, NÉMETORSZÁG?

A német nemzeti identitás a 20. században nagy változásokon ment keresztül, ma tagadhatatlanul válságban van. A nagy sikerű Babilon Berlin című sorozat kapcsán a német identitásválság történelmi gyökereiről és távlatairól beszélgetett Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója. A beszélgetést Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója vezette.

tovább

1968 KELETEN ÉS NYUGATON – A MOZGALMI HULLÁM KETTŐSSÉGE

Kollektív emlékezetünkben az 1968-as év egy világméretű hullám csúcspontja, amely visszafordíthatatlanul átalakította a modern társadalmat. Ezt az átalakulást tekinthetjük felforgatásnak, de értékelhetjük felszabadulásnak is. Az igazság jelen esetben nem félúton keresendő, mert valójában ez a két ellentét egymást feltételezi.

tovább

ŰRVERSENY 2.0 – FOLYTATÓDIK A FÉLMÚLT BESZÉLGETÉSSOROZAT

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának hetedik adásában, november 30-án a hidegháborús űrverseny fordulópontjairól, a ma is élő versengésről és az űrkutatás jelentőségéről beszélgettek. A témaindító sorozat ezúttal a 2020-ban bemutatott Challenger: Az utolsó repülés című dokumentumfilm-sorozat volt.

tovább

BORN IN THE USA – AVAGY ROCK’N’ROLL A FAL TÚLOLDALÁN

1988. július 19-én este Kelet-Berlinben megközelítőleg 160 ezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Bruce Springsteent. A közel négy órán át tartó koncert maradandó hatást gyakorolt a jelenlévőkre, ezért nem csoda, hogy 33 évvel később is életük egyik legmeghatározóbb emlékeként tartják számon.

tovább

A LENGYEL MUNKÁSMOZGALOM, MELYNEK MÉRETÉN KÍVÜL CSAK PÉLDÁTLAN ÖSSZETARTÁSA VOLT NAGYOBB

SZÖVEG podcastunk ötödik adásában Karol Sauerland német származású lengyel filozófus Együtt egyedül. A Szolidaritás naplója című kötetéről beszélgettek. A két meghívott szakértő Kovács István Széchenyi-díjas történész, polonista és Mitrovits Miklós történész, polonista, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa volt. A beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

tovább

Rendőrterror a lehetőségek hazájában

Az 1968-as chicagói tüntetések a kamerák előtt és a kamerák mögött

tovább

Audiovizuális emlékgyűjtés

tovább

Mégse olyan csendes az az óceán

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának 2021. november 2-i, hatodik adásának résztvevői a csendes-óceáni térségért, ezen belül is Ausztráliáért folytatott, Egyesült Államok és Kína között dúló nagyhatalmi versengésről vitatkoztak. A 2016-ban bemutatott, a Titkok a város mögött című ausztrál sorozat cselekményéből kiindulva beszélgettek a térséggel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdésekről: miért kiemelt geostratégiai jelentőségű a terület? Hogyan reagálnak az ausztrálok a kínai befolyásszerzési kísérletekre és milyen történelmi gyökerei vannak a ma érzékelhető folyamatoknak?

tovább

A vasgróf a magyar politikában – Tisza István

 „Két nagy éltető erő hajtja az emberiség mozgalmait: a széttagoló társadalmi s az egyesítő nemzeti felfogás” 

tovább

A XX. Század Intézet pályázatot hirdet 30 ÉVE SZABADON címmel

tovább

Miért volt mindig is működésképtelen szocializmus?

Joshua Muravchik, az amerikai neokonzervatívok meghatározó gondolkodója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatójának beszélgetése

tovább

A kubai rakétaválság

1962 októberére a világ közel került ahhoz, hogy egy helyi konfliktus eszkalálódása miatt kitörjön a III. világháború. A karibi válság két főszereplője Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971) szovjet pártfőtitkár és John F. Kennedy (1917–1963) amerikai elnök voltak. Hruscsov Sztálin halálát követően lépésről-lépésre ragadta magához a hatalmat, riválisainak kiszorítását követően 1955-re ő lett a Szovjetunió teljhatalmú vezetője. A társadalmi feszültségek enyhítésére egy sor, az életszínvonalat növelő intézkedést hozott, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán elmondott 1956. februári beszédében pedig „lerántotta a leplet” a sztálini terror időszakáról, ezzel saját politikai felelősségét elődjére hárította.

tovább

Tettes és áldozat – 65 éve temették újra Rajk Lászlót

Rajk László (1909–1949) nevét szinte minden magyar ember ismeri, hiszen az egykori bel- és külügyminiszter volt a magyar kommunista diktatúra első komolyabb vezető pozíciót betöltő áldozata. Rajk személyére sokan elsősorban az 1949-ben, ellene és társai ellen lefolytatott koncepciós per áldozataként tekintenek. Azonban bármennyire is gyorsan és könyörtelenül távolították el Rajk Lászlót a hatalomból Rákosiék, a kommunista diktatúra kiépítésének első fázisában Rajk a legfontosabb szereplők között említendő.

tovább