Aktualitások

Kevés ember gyakorolt akkora hatást a popkultúrára és azon keresztül az emberiség közös képzeletére, mint George Lucas. Az idén 81 éves rendező, forgatókönyvíró és producer alkotói függetlenségért folytatott harca közben teljesen átalakította a filmipart. Új filmforgatási technikákat és vizuális technológiát hozott létre, forradalmasította a filmek reklámozását és értékesítését, valamint létrehozott egy olyan alternatív univerzumot, amelynek emberek százmilliói váltak rajongóivá.

Hatvanhat pályázó és hozzátartozóik körében, ünnepélyes keretek között adtuk át Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek halálának ötvenedik évfordulóján az emlékére meghirdetett, Mindszenty József öröksége című esszé- és videópályázatunk díjait, a Terror Háza Múzeumban. A díjakat Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese és Udvardy György, veszprémi érsek adták át.

A Csurka István életéről szóló FÉLMÚLT adásunk második részében a Csurka István személyét és életművét ért kritikák okairól és hátteréről beszélgetett Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet történésze és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze.

Csurka Istvánt napjainkban ugyan hallgatás övezi, élete során azonban többször karaktergyilkosság áldozatává vált – szögezte le Balogh Gábor. Az első ilyen az úgynevezett ügynökügy volt, amely során azzal támadták ellenfelei, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után beszervezte az államvédelem.

Oral history sorozatunk következő interjúalanya Hack Péter jogász, egyetemi tanár. Jogi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A rendszerváltoztatás előtt az ellenzéki mozgalmak aktív résztvevője volt, majd az SZDSZ egyik alapító tagja lett. Az Országgyűlésben 1990 és 2002 között képviselőként dolgozott, jogalkotási és alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott. Az interjúban mesél családi hátteréről és fiatalkoráról, vallásosságáról, pályájának alakulásáról. Felidézi szerepét a rendszerváltoztatás előkészítésében, továbbá beszél az SZDSZ politikájáról és a magyar jogrendszer átalakulásáról. Az interjú 2025-ben készült.

Nyolcvan év telt el a második világháború vége óta, ám a háború következményei sok szempontból máig meghatározó erővel hatnak Európa politikai és kulturális életére. Németország – a náci rezsim által elkövetett emberiesség elleni bűnei miatt háborús és történelmi felelősséggel terhelve – a vereség után egy máig ható átalakuláson ment keresztül: a romokból újjáépített ország a nyugati integráció révén az Európai Unió egyik vezető hatalmává, sőt legerősebb gazdaságává vált. A németek példátlanul mély történelmi önvizsgálatba kezdtek, melynek során történelmi identitásuk középpontjába a múlttal való szembenézést, illetve az abból fakadó erkölcsi felelősséget állították. Egy sajátos „emlékezeti kultúra” (Erinnerungskultur) alakult ki, amely az 1990-es évektől kezdődően a német demokratikus identitás szerves részévé formálódott.

Tavaly novemberben rendezett Csurka 90 – Idő és sors címmel konferenciát a XX. Század Intézet, annak reményében, hogy hosszú hallgatást követően sikerül visszahelyezni Csurka Istvánt a magyar közéleti diskurzusba. Az azóta eltelt időszakban ugyanakkor továbbra is kevés szó esett róla, a konferenciával kapcsolatban megjelent újságcikkek pedig továbbra is inkább kritikus hangot ütöttek meg Csurka István személyével szemben. Éppen ezért legújabb, két részes FÉLMÚLT adásunk témája Csurka István írói és politikai arcéle, illetve az őt ért vádak és kritikák voltak. Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója beszélgetett Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Thürmer Gyula politikus.

Ugyan a nyugat-balkáni régió, illetve azon belül Bosznia-Hercegovina ritkán szerepel a magyar sajtó címlapjain, idén a bosnyák belpolitika mégis huzamosabb ideig a magyar nyilvánosság homlokterébe került. Nem véletlenül, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina legsúlyosabb belpolitikai válságát éli át a boszniai háború lezárása óta. A világ egyik legbonyolultabb államszerkezetével megtámasztott törékeny nemzetiségi egyensúly felborulni látszik, mivel a bosnyák szövetségi szintű joghatóság és a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása közötti közjogi konfliktus valójában az együtt maradás vagy szakadás dilemmáját veti fel.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Őry Csaba jogász, szociológus, korábbi európai parlamenti képviselő, hét éven át Magyarország vietnámi nagykövete.

2025. április 13-án nyitja meg kapuit az oszakai Expo 2025, amelyre a szervezők huszonnyolc millió látogatót várnak. A hat hónapon át tartó világkiállítás a legújabb technológiai és tudományos vívmányok bemutatója mellett a nemzetközi együttműködés, a jövő lehetőségeinek és kihívásainak színtere is. A világkiállítások hagyománya immár több mint 170 éves múltra tekint vissza, és a mostani rendezvény apropóján különösen érdemes felidéznünk az egyik legjelentősebb előzményét: az 1900-as párizsi Exposition Universelle-t. A párizsi kiállítás több mint ötvenmillió embert vonzott, de míg ma Oszakában a digitalizáció és a fenntarthatóság kérdései állnak az expó középpontjában, Párizs a századforduló technikai és művészeti diadalát ünnepelte a korszak politikai és hatalmi játszmáinak árnyékában.

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés. De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg, 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez. Minderről a XX. Század Intézet „Fasizmus” – Az örök bunkósbot című kerekasztal-beszélgetésén Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója és Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa beszélgettek. Az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok nemrég hivatalba lépett elnöke korábbi ígéreteihez híven 2025. február 1-én a Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre 25, míg a Kínából érkezőkre 10 százalékos vámtarifát vetett ki. A világpiaci szereplőkből érzékeny reakciót váltott ki az intézkedés, a mérvadó tőzsdeindexek azonnal zuhanni kezdtek. A pánikszerű reakciókat óvatos fellélegzés követte, amikor Trump két nappal később március 4-ig, az utóbbi napokban pedig április 2-ig halasztotta a vámrendelkezések életbelépésének időpontját. Mindeközben február 26-án 25 százalékos vámtarifát jelentett be az elnök az összes Európai Unióból érkező importtermékre, külön hangsúlyt helyezve az európai gazdaság motorjának számító autóiparra. Azt, hogy az Európai Uniót érintő vámok mikor lépnek életbe, egyelőre nem tudni.

Már Berlin körül zajlottak a német és szovjet hadsereg között a harcok, amikor Adolf Hitler parancsot adott az akkorra már két éve börtönben lévő, mindössze 39 éves német lelkész-teológus Dietrich Bonhoeffer kivégzésére. Bonhoeffer utolsó istentiszteletén rabtársainak kijelentette, hogy a vég számára a kezdetet is jelenti, ami utólag teológiai munkásságának evilági fogadtatására is igazzá vált. A világháború utáni időszakban könyveit 27 nyelvre fordították le, gondolatisága egy egész dél-afrikai lelkészgenerációnak adott szellemi alapot az apartheid rendszer elleni küzdelemhez, ellenállási teológiájának bizonyos elemei pedig beépültek az utóbbi évek egyesült államokbeli politikai közbeszédbe.

A XX. Század Intézet idén februárban is csatlakozik a Terror Háza Múzeum „Elmondjuk, hogy tudd!” elnevezésű, edukatív programsorozatához. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megtartott rendezvénysorozaton két héten át várjuk mi is a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat rendhagyó történelemórák keretében.

A XX. Század Intézet pályázatot hirdet Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása halálának 50. évfordulója alkalmából, Mindszenty József öröksége címmel.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Dr. Balogh András történész, diplomata, egyetemi tanár, Magyarország külpolitikájának meghatározó szereplője az 1980-as és 1990-es években.

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT beszélgetéssorozatának idei, első adásának apropóját az 1945-ös év, a II. világháború befejeződésének 80. évfordulója adta. A műsor során vendégeink megvitatták az 1945-ös év és a háború végének következményeit hazánkban és a világban, valamint a háborút követő időszak napjainkra gyakorolt hatásait.

A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Magyarország 20. századi történelme tele van tragikus eseményekkel és élettörténetekkel. Az első világháború után hazánkat a trianoni békediktátummal feldarabolták. A háborút követő káoszban rövid ideig a kommunisták ragadták magukhoz a hatalmat. Kun Béláék a terror minden eszközét bevetették hatalmuk megszilárdítása érdekében. Bukásuk után vezetőiket letartóztatták, pártjukat betiltották.

A Világrendetlenség című kötet egyedi diagnózisa a világ jelenlegi állapotának. A kötetben olvasható írások a történelmi előzmények felvázolásával válnak a jelen megértésének eszközévé. Schmidt Mária célja nemcsak a világ megértése és megértetése, hanem ezen túlmutatóan olyan alapvető értékek védelme is, amelyek a szerző szerint túlmutatnak a mai világ töredezett állapotán.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Markó Béla költő, politikus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója.