Joshua Muravchik amerikai szerző szocializmusról szóló könyvét adta ki magyar nyelven a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány– írja a ma.hu.
A Földre szállt mennyország című könyv pénteki bemutatóján Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója kiemelte, a kötet magyar nyelvű megjelenésének két igazi nyertese van. Az egyik maga a szerző, aki egy számára nyilván izgalmas és egzotikus nyelven láthatja viszont munkáját. A másik nyertes a magyar közélet, amely az elmúlt 25 évben nem tudta ˝terápiás módon kibeszélni˝ azt, ami a térségben a 20. század második felében történt. Pedig – hangsúlyozta a kutatási igazgató – a kommunizmus és a szocializmus is trauma.
Békés Márton kitért arra is, hogy számára a könyv legtanulságosabb része az, amelyik azt vizsgálja, hogyan próbálták tudományos ténynek beállítani a szocializmus és a kommunizmus eszméit.
Hozzátette: a magyar olvasók a megélt családi tragédiák ismeretében fogják olvasni ezt a könyvet, és ki fog bennük alakulni egy kép, amely azt mutatja, hogy 1789 óta – ahogy azt a szerző is megfogalmazza könyvében – létezik egy egységes, globális törekvés, az egyenlőségre alapított szocializmus ügye, amely hol vakhitként, hol tudománynak beállítva, hol szekuláris utópiaként, hol pedig politikai projektként jelen volt a világban.
Békés Márton szerint gyakran felmerül az a gondolat, hogy Marx jót akart, csak Lenin rontotta el, sőt még Lenin is jót akart, csak Sztálin rontotta el. Ez azonban nem igaz – hangsúlyozta. Marx sem akart jót, hiszen az a gondolat, amely az embereket mesterségesen, akár erőszakkal is egyenlővé akarja tenni, soha nem akar jót. Az a gondolat, amely az emberi természet ellentmondásairól és alapvető problematikusságáról nem vesz tudomást, soha nem lehet jó – mondta.
Pogonyi Szabolcs filozófus, a Közép-európai Egyetem oktatója a könyvet méltatva arról beszélt, hogy az eredeti megjelenése óta eltelt 12 év nem idejétmúlttá tette a munkát, hanem új olvasatok lehetőségét nyitotta meg.
Kitért arra is, hogy a könyv egy-egy életpálya bemutatásával vázolja fel, melyek azok a belső ellentmondások, amelyek lehetetlenné teszik a demokrácia, a szabadság és szocializmus eszményének összeegyeztetését. Joshua Muravchikot nyilván a felismerés motiválhatta – tette hozzá -, hogy a szocializmus papíron működik és ˝szép˝, de ha megpróbálják átültetni a gyakorlatba, akkor abból ˝kisebb vagy nagyobb bajok˝ következnek.
Pogonyi Szabolcs ismertetése szerint a könyv szerzőjének végkövetkeztetése úgy foglalható össze, hogy a szocializmus, ha demokratikus, akkor demokratikus úton megváltozik, ha pedig nem az, akkor szükségszerűen elnyomásban és terrorban fog végződni.
Joshua Muravchik kiemelte, hogy könyve a szocializmus összes válfajával foglalkozik. A szerző elmondta: arra a konklúzióra jutott, hogy a szocializmus teljesen hibás elképzelés, de míg egyes formái demokratikus módon megszűntek, addig más formái több millió ember halálát okozták. Hangsúlyozta, hogy félrevezető ezeket a rendszereket ugyanolyanoknak tekinteni.
Az 1956-os forradalommal kapcsolatban Joshua Muravchik kiemelte a magyarok bátor helytállását. A magyar nemzet felvette a harcot a kommunizmussal, ezzel pedig – miként az a könyv magyar kiadásához írt előszavában is olvasható – elindította a kommunizmus világméretű bukását.
Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a szerzőt méltatva elmondta, hogy az amerikai neokonzervatívok meghatározó, megkerülhetetlen alakja.
A programigazgató ismertette, hogy Joshua Muravchik nem volt mindig neokonzervatív, hiszen demokratikus szocialista meggyőződéssel kezdte pályáját, és csak később távolodott el a családi körből hozott szocialista gyökereitől.
Elmondása szerint a könyv szerzője az 1970-es évek végén csatlakozott a Ronald Reagan köré csoportosuló neokonzervatív gondolkodók táborához, és a nyolcvanas években vált a neokonzervatív közírók egyik legbefolyásosabb alakjává.
Joshua Muravchik egyebek mellett a The New York Timesban, a The Washington Postban, a The Wall Street Journalban és a Commentary folyóiratban publikál – tette hozzá.
Több mint húsz évig volt az American Enterprise Institute intézet munkatársa, 2009-től pedig a Johns Hopkins Egyetem Külpolitikai Intézetének tudományos munkatársa – hangzott el a Földre szállt mennyország bemutatóján.
