A kommunizmus baloldali mítosza

2014.11.10.

Az mno.hu beszámolója a XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum által szervezett Szabadság/Harcosok válasza a kommunizmusra címmel tartott kerekasztal-beszélgetésről.

Nyugaton a baloldali gondolkodók széles körben szinte a rendszer összeomlásáig elhitték, hogy a szovjet modell működőképes, mi több sikeres – fejtette ki Joshua Muravchik író, külpolitikai szakértő a Cold Warriors – Szabadság/Harcosok válasza a kommunizmusra címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen hétfőn.

A XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum közös szervezésében megrendezett eseményen részt vett John O’Sullivan, a budapesti Danube Institute igazgatója, Margaret Thatcher volt tanácsadója is. Mindkét gondolkodó olyan amerikai folyóiratokban publikált a hidegháború évei alatt, amelyek markánsan antikommunista nézetek vallottak s ily módon hozzájárultak az „ideológiák háború” eldöntéséhez.

Hazug statisztikák

A Commentary Magazine-ben rendszeresen publikáló Muravchik szerint a baloldali gondolkodók elfogultsága többek közt abból fakadt, hogy hitelesnek tartották a Moszkva által kiadott adatokat, s ezeket átvette többek közt a CIA is. Az Egyesült Államok hivatalos statisztikái közt például még 1989-ben is azt lehetett olvasni, hogy az NDK-ban az egy főre jutó éves bruttó hazai termék egy kicsivel magasabb, mint a Német Szövetségi Köztársaságban – mutatott rá a Johns Hopkins Egyetem adjunktusa. John O’Sullivan egyetértett kollégájával. Hozzátette, az amerikai politikát befolyásolta, amikor 1957-ben sikerült a Szovjetuniónak világűrbe juttatnia a Szputnyik–1-et. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy bár alacsony volt a GDP a Szovjetunióban, annak jelentős részét a hadiiparra fordították, így hosszú időn át valóban versenyképesek voltak egy igen kritikus területen az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor – tette hozzá – a Egyesült Államokban a baloldali gondolkodók elfogultságát a kommunista rendszerrel valóban szovjet tisztségviselők hazugságai gyakorolták.

Gorbacsov és Reagan

O’Sullivan, aki az egyik legjelentősebb amerikai konzervatív lap, a National Review szerkesztő-főmunkatársa, felidézte, miként kereste fel Ted Kennedy szenátor Gorbacsov tanácsadóját az SZKP főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök 1985-ös genfi csúcstalálkozója után. Az amerikai szenátor arra ösztönözte a szovjet felet, hogy a jövőbeli egyeztetéseken legyen keményebb tárgyalópartnere Reagannek. Gorbacsov már rég tudta, hogy egyáltalán nem azonosak az erőviszonyok a két ország esetén, Amerikában a baloldal gondolkodók azonban még mindig hittek a Szovjetunió katonai és gazdasági erejében – mutatott rá O’Sullivan.

Leomlott a fal

A berlini fal leomlásakor a New York-i származású Muravchik a kertjében a paradicsomait gondozta. Csörgött a telefonja, s amikor felvette, a Washington Times egyik újságírója szólt bele. Elmondta, hogy mi történt Berlinben, valamint hogy most nyilatkozókat keres. Olyan embereket, akik harcoltak a kommunizmus ellen, hogy megkérdezze tőlük, hogyan tovább. Azt válaszoltam, hogy ha ez így van, akkor azt hiszem, életem hátralevő részét a dzsessz tanulmányozásának szentelem – idézte fel a Johns Hopkins Egyetem adjunktusa a 25 évvel ezelőtti eseményeket. John O’Sullivan éppen Granadába érkezett meg egy igen hektikus időszak után, hogy megkezdje szabadságát. Amikor bekapcsolta szállodai szobájában a BBC-t s megnézte a berlini eseményekről szóló tudósítást, fölmerült benne, hogy egyből vesz egy repülőjegyet haza. Végül azonban inkább rendelt egy italt. Mindketten megerősítették, a berlini fal leomlása egy hosszabb ideje tartó folyamatnak a kicsúcsosodása volt.

Arra a kérdésre, hogy hogyan értékelik a mai helyzetet, Muravchik az mondta, két nagy égető probléma van: az orosz előretörés Putyin alatt, illetve a radikális iszlám nagyarányú térhódítása a keleti világban. Ezekre valóban sürgősen válaszokat kell találni, azonban egyik sem jelent ideológiai szempontból veszélyt. John O’Sullivan szintén az ukrán konfliktust emelte ki, s nyomatékosította, véleménye szerint a megoldás csakis a NATO megerősítése lehet.