trump

A XX. Század Intézet vendégeként Ivan Krastev bolgár politológus tartott előadást a világpolitika átrendeződésről, a „hosszú XX. század” lezárulásáról és a jelen kor földcsuszamlásszerű változásairól. Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, az intézet főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: Krastev minden megszólalása új gondolatokat indít el, különösen most, egy korszakhatárhoz érve, amikor még nem tudjuk, mely jelenségek bizonyulnak maradandónak, és melyek tűnnek el nyomtalanul a történelem süllyesztőjében. Az est házigazdája Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy változó világunkban, és a hírek kavalkádjában fontos, hogy eligazodjunk a világunkat formáló eseményekben. Ebben nyújt kapaszkodót Ivan Krastev, aki a bécsi Társadalomtudományi Intézet állandó tagjaként és a Mercator Alapítvány vezető kutatójaként Európa egyik legeredetibb politikai gondolkodója. Krastev bolgár származása révén eltérő szemüvegen keresztül látja régiónkat, mint a legtöbb nyugati elemző: érti Kelet-Közép-Európát, és a múlt jelenre gyakorolt hatását.

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés. De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg, 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez. Minderről a XX. Század Intézet „Fasizmus” – Az örök bunkósbot című kerekasztal-beszélgetésén Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója és Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa beszélgettek. Az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok nemrég hivatalba lépett elnöke korábbi ígéreteihez híven 2025. február 1-én a Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre 25, míg a Kínából érkezőkre 10 százalékos vámtarifát vetett ki. A világpiaci szereplőkből érzékeny reakciót váltott ki az intézkedés, a mérvadó tőzsdeindexek azonnal zuhanni kezdtek. A pánikszerű reakciókat óvatos fellélegzés követte, amikor Trump két nappal később március 4-ig, az utóbbi napokban pedig április 2-ig halasztotta a vámrendelkezések életbelépésének időpontját. Mindeközben február 26-án 25 százalékos vámtarifát jelentett be az elnök az összes Európai Unióból érkező importtermékre, külön hangsúlyt helyezve az európai gazdaság motorjának számító autóiparra. Azt, hogy az Európai Uniót érintő vámok mikor lépnek életbe, egyelőre nem tudni.