Ferenc Ferdinánd

A nyári szünetet követően visszatért a FÉLMÚLT, a XX. Század Intézet beszélgetéssorozata. Charlie Kirk elleni merénylet, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérlet, Andrej Babiš elleni támadás. Az utóbbi időben egyre több politikai támadásról szóló hír járja be a világot. Adásunkban utánajártunk, hogy vajon mennyire újkeletű ez a jelenség, vannak-e a merényleteknek történelmi előképei, illetve kell-e, lehet-e közöttük párhuzamokat vonni? A FÉLMÚLT legújabb részében, múltbeli és a jelenünket meghatározó politikai merényletekről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója voltak.

Az első világháború történelmi jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Az az Európa, amely 1914-ben ujjongva vetette bele magát a történelem addigi legnagyobb vérfürdőjébe, négy évvel később már nem létezett. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullott, helyén kisebb nemzetállamok jöttek létre. II. Vilmos német császárt lemondatták, és Németország köztársasági államformát öltött. Az Orosz Birodalom területén a Lenin vezette bolsevikok belekezdtek a tragédiába torkolló utópiájuk kiépítésébe. Nagy-Britannia ugyan győztesen került ki a konfliktusból, gyarmatbirodalma mégis omladozni kezdett, amit hosszabb távon képtelen volt megállítani. Franciaország azon túl, hogy a háború során súlyos anyagi károkat szenvedett, a német megszállásig tartó belpolitikai válságba süllyedt. A harcok során Európa lakosságának 6 százaléka – 28 millió ember – meghalt vagy megsebesült, amit fokozott a háború követően megjelenő spanyolnáthajárvány. Egy ilyen méretű társadalmi-politikai katasztrófát követően magától értetődő, hogy hamar felmerült a kérdés: ki tartozik felelősséggel a háború elkezdéséért?