első világháború

Az első világháború történelmi jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Az az Európa, amely 1914-ben ujjongva vetette bele magát a történelem addigi legnagyobb vérfürdőjébe, négy évvel később már nem létezett. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullott, helyén kisebb nemzetállamok jöttek létre. II. Vilmos német császárt lemondatták, és Németország köztársasági államformát öltött. Az Orosz Birodalom területén a Lenin vezette bolsevikok belekezdtek a tragédiába torkolló utópiájuk kiépítésébe. Nagy-Britannia ugyan győztesen került ki a konfliktusból, gyarmatbirodalma mégis omladozni kezdett, amit hosszabb távon képtelen volt megállítani. Franciaország azon túl, hogy a háború során súlyos anyagi károkat szenvedett, a német megszállásig tartó belpolitikai válságba süllyedt. A harcok során Európa lakosságának 6 százaléka – 28 millió ember – meghalt vagy megsebesült, amit fokozott a háború követően megjelenő spanyolnáthajárvány. Egy ilyen méretű társadalmi-politikai katasztrófát követően magától értetődő, hogy hamar felmerült a kérdés: ki tartozik felelősséggel a háború elkezdéséért?

2025. április 13-án nyitja meg kapuit az oszakai Expo 2025, amelyre a szervezők huszonnyolc millió látogatót várnak. A hat hónapon át tartó világkiállítás a legújabb technológiai és tudományos vívmányok bemutatója mellett a nemzetközi együttműködés, a jövő lehetőségeinek és kihívásainak színtere is. A világkiállítások hagyománya immár több mint 170 éves múltra tekint vissza, és a mostani rendezvény apropóján különösen érdemes felidéznünk az egyik legjelentősebb előzményét: az 1900-as párizsi Exposition Universelle-t. A párizsi kiállítás több mint ötvenmillió embert vonzott, de míg ma Oszakában a digitalizáció és a fenntarthatóság kérdései állnak az expó középpontjában, Párizs a századforduló technikai és művészeti diadalát ünnepelte a korszak politikai és hatalmi játszmáinak árnyékában.

Legújabb FÉLMÚLT adásunkban az 1920. június 4-én aláíratott trianoni békediktátumig vezető útról, a szerződés magyarságra gyakorolt hatásáról, a Trianon-trauma kezeléséről és a hazánkban 1990, majd 2010 után végbemenő emlékezetpolitikai változásokról beszélgettünk.

A széles nyilvánosságban kevésbé ismert tény, hogy az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia kiemelkedett a rádiós rejtjelezés és kódfeltörés területén, amelynek fejlett infrastruktúráját aztán Kun Béla is élvezte a Tanácsköztársaság 133 napja alatt.