A XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának idei utolsó adásában a Budapestet ért angolszász bombatámadások kerültek középpontba. 1944-ben a Szövetségesek légiereje több mint 8000 tonna bombát dobott le Magyarország fővárosára. A támadások során lakóházak, ipari komplexumok, közlekedési csomópontok százai szenvedtek sérüléseket vagy semmisültek meg. A támadások következtében rengeteg budapesti lakos vesztette el életét és lakóhelyét. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével idén decemberben készült el a www.budapestbombazasa.hu weboldal, mely órákra, napokra és célpontokra lebontva mutatja be a brit és amerikai légierő budapesti pusztítását.
Műsorunk résztvevői Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.
Kovács Vilmos a honlap létrejöttével kapcsolatban elmondta, hogy a kutatás során azt tapasztalták, hogy Magyarország II. világháborús történetének ezen szakasza sokak számára alig ismert. Budapest bombázása 1944 áprilisától szeptemberig zajlott, egy közel féléves időszakot felölelve. Annak ellenére, hogy az elmúlt 30 évben egyre több publikáció, tanulmány jelent meg a témakörben, a köztudatba viszont a mai napig nem épült be, hogyan is zajlottak az első támadások hazánk területén.
A honlap tartalmával és elkészülésével kapcsolatban Farkas Sebestyén összefoglalta, mi fogadja a látogatókat. Az érdeklődők előtt pár kattintás után felelevenedik Budapest bombázásának idővonala, melyet végigböngészve megismerhetjük a brit és amerikai támadókötelékek létszámát, a különböző bevetett bombatípusokat, a magyar légoltalmi intézkedéseket, a bombázások áldozatainak számát, valamint egy interaktív térkép segítségével végig követhetjük, mikor melyik városrészt érte bombatámadás.
Kovács Vilmos hozzátette, hogy a nagyjából 200-250 ezer karakterből álló írott szöveg mellé rengeteg animációt, archív felvételt gyűjtöttek a fejlesztés és kutatás során, hogy minél teljesebbé, érthetőbbé tegyék a honlapot és annak tartalmát. Az április 3-án megkezdődő bombázási napoknál külön feltüntetve találhatjuk meg, hogy melyik ország légiereje, a légierő mely része, honnan és mikor indította a támadásokat, mik voltak a gépek fedélzetén, valamint, hogy milyen útvonalon jutottak Magyarország légterébe. Ezzel párhuzamosan megismerhetjük a magyar és német légvédelem intézkedéseit, illetve a lakosságra vonatkozó légoltalmi intelmeket.
A Budapestet ért légicsapások kapcsán Farkas Sebestyén felvázolta, hogy az amerikai légierő, hogyan is fejlesztette ki a stratégiai bombázás fogalmát. Egy 1936-os Pittsburgh-i folyóáradás során több mint 50 üzem került víz alá. Ezek között szerepelt egy légcsavarrugó gyár, melynek kiesése megbénította az USA repülőgépgyártását. Az amerikai hadvezetés ekkor jött rá, hogy precíziós csapásokkal könnyűszerrel megbéníthatják egy ellenséges állam hadiiparát, infrastruktúráját. Az ekkor levont tanulságokat pedig aktívan alkalmazták a II. világháború során. 1944 elejére sikeresen feltérképezték a Tengelyhatalmak országainak legfontosabb ipari és közlekedéséi központjait, így a Magyarország elleni támadás során a pilóták már egy kész listát kaptak kézhez a leendő célpontokról.
Kovács Vilmos reflektálva Farkas Sebestyén gondolataira kifejtette, miként alakultak a frontvonalak 1944-re és hogyan kezdték meg az 1943-ban kialakított dél-olaszországi repterekről hazánk bombázását. A szövetségesek közel 1500-2000 bombázót és vadászgépet csoportosítottak ezeken a repülőtereken, melyek már könnyűszerrel elérték Magyarországot. Ezek a bombázók nem csak Közép- Kelet-Európa országait támadták, különböző hadműveleti bombázások során megjelentek többek között az olasz front felett.
A beszélgetés során szó esett még arról is, hogyan és miért vált Budapest az amerikai légierő egyik legtöbbet támadott városává, hogyan változtak idővel a bombázók célpontjai, hogyan épültek be az emberek mindennapjaiba a légiriadók, illetve milyen különböző légoltalmi intézkedéseket vezettek be a lakosság körében.
