Az interjúkban megszólalók üzennek az örökkévalóságnak, tisztelegnek az eltávozottak előtt, tanúságot tesznek az utókornak. A szerzőpáros szolgálatot tett a történelemtudománynak és az oktatásügynek is.
Vasvári Vilmos elmondta: a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) Országos Elnöksége azzal a céllal határozta el a kiadvány megjelentetését, hogy a forradalom még élő, idős résztvevőinek emlékeit, szenvedéseit, lehetőségeit és kudarcait összefoglalja. Ezt azért is különösen fontosnak ítélték, mert a forradalom néhány kiemelkedő személyiségéről és szereplőjéről ugyan sokféle publikáció jelent meg, azonban a forradalomnak a több ezer, több tízezer ismeretlen katonáját alig-alig szólaltatták meg, sőt elnémították. A kötet nem vállalkozhatott a teljességre, már csak azért sem, mert a felkértek közül sokan nem mertek megszólalni.
A három kötetnek több mint 500 visszaemlékező, adatokat szolgáltató szereplője van, továbbá mintegy 7 ezer érintett személy nevét is tartalmazza, olyanokét, akik pozitív vagy negatív szereplői voltak a forradalomnak.
