A nyári szünetet követően visszatért a FÉLMÚLT, a XX. Század Intézet beszélgetéssorozata. Charlie Kirk elleni merénylet, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérlet, Andrej Babiš elleni támadás. Az utóbbi időben egyre több politikai támadásról szóló hír járja be a világot. Adásunkban utánajártunk, hogy vajon mennyire újkeletű ez a jelenség, vannak-e a merényleteknek történelmi előképei, illetve kell-e, lehet-e közöttük párhuzamokat vonni? A FÉLMÚLT legújabb részében, múltbeli és a jelenünket meghatározó politikai merényletekről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója voltak.
Politikai gyilkosságokkal a történelem bármely korszakában találkozhatunk, napjainkban pedig folyamatosan emelkedik a politikusok elleni támadások száma, nem csak az Egyesült Államokban, de már Európában is. A Charlie Kirk ellen szeptember 10-én elkövetett merénylet során pedig nem egy választott politikus, hanem egy politikai újságíró ellen hajtottak végre merényletet, ezekkel a gondolatokkal kezdte meg a beszélgetést Baczoni Dorottya. Charlie Kirk halálával kapcsolatban Fekete Rajmund hozzátette, hogy itt nem csak egy „egyszerű” gyilkosságról kell beszélni, hanem szó szerint egy kivégzés szemtanúi voltunk. Kirk különböző amerikai egyetemeken tervezett előadásokat tartani, ahol a tőle megszokott módon vitára hívta volna azokat, akik nem értenek vele egyet. Ennek a turnénak az első állomásán gyilkolták meg a vitákra kilátogató egyetemisták szeme láttára. Ugyan az Egyesült Államok történelmében mindig is jelen volt az erőszak kultúrája, ez a merénylet viszont több szempontból is teljesen egyedinek számít.
Az erőszak kultúrával kapcsolatban Baczoni Dorottya arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben, Európában és Magyarországon a politikai erőszak kevésbé van jelen. Példaként Gróf Tisza István 1918-as meggyilkolását hozta fel, akinek a halála óta nem volt arra példa Magyarországon, hogy korábbi miniszterelnök ellen merényletet hajtsanak végre. Az Egyesült Államokat vizsgálva viszont, ha bárkit megkérnénk, hogy nevezzen meg egy politikai gyilkosságot, szinte biztos, hogy rögtön John F. Kennedy elnök 1963-as halála jutna az emberek eszébe. A Kennedy-gyilkosság a mai napig képes lázban tartani a világot, hiszen rengeteg kérdés és elmélet merült fel vele kapcsolatban, melyekre még nem kaptunk kielégítő választ. Fekete Rajmund hozzátette, hogy bármikor történik egy ehhez hasonló tragédia, a közvélemény azonnal az okokat és az indítékokat kezdi el keresni. Az emberek magyarázatot akarnak, hogy mégis mi volt az, ami kiváltotta ezeket az eseményeket. Így történt ez Kennedy ’63-as meggyilkolásakor, az 1999-es Columbine középiskolai mészárlásnál, illetve a Charlie Kirk elleni merényletet követően is. Ezek az információk viszont nagyon sokszor elhallgatásra kerülnek a hivatalos szervek által. Az USA-ban majdnem minden negyedik évben történt merénylet kísérlet az aktuális elnök ellen, ezekre pedig a társadalom mára teljesen máshogy reagál, mint az 1960-as években. Mind a John F. Kennedy, mind az öccse Robert F. Kennedy, illetve a Martin Luther King Jr. elleni merényletet követően az egész nemzet egységesen gyászba borult, napjainkban azonban ez az egység szinte teljesen elveszett, és megjelentek azok a hangok, amik éltetik, éljenzik az ezekhez hasonló gyilkosságokat.
Baczoni Dorottya kiemelte, hogy az USA-hoz képest elenyésző számban, de Európa sem mentes a politikai indíttatású gyilkosságoktól, hiszen az I. világháború kirobbanását is egy ilyen merénylethez kapcsoljuk. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd és felesége Chotek Zsófia elleni merénylet egy kiváló ürügyet biztosított az európai hatalmaknak, hogy háborúba taszítsák a kontinenst. Pár évvel korábban pedig egy olasz anarchista Genfben vetett véget Ferenc József feleségének, Erzsébet királyné életének. Ennek ellenére ez a fajta politikai erőszak még így is sokáig idegen maradt az európaiak számára. Az 1970-es években viszont az IRA és az ETA terrorszervezetek több merényletet is elkövettek hazájuk politikai vezetői ellen. Így Európa is ízelítőt kapott az erőszak ezen formájából. Fekete Rajmund kiegészítésként hozzátette, hogy Charles de Gaulle, Franciaország elnöke ellen több mint 30 gyilkossági kísérletet követtek el, aki viszont szerencsésen túlélte valamennyit. Mindezek ellenére külön kell választani az amerikai és európai kultúrát, hiszen az amerikaiak számára a fegyveres erőszak már nagyon régóta része az emberek mindennapjainak. Olyannyira, hogy rengeteg amerikai filmben és sorozatban is megjelennek az elnök személye elleni merényletek.
A beszélgetésben még szó esett az amerikai társadalom 1960-as évekbeli átalakulásáról, az amerikai közvéleményt legjobban megrázó gyilkosságokról, illetve az európai merényletek következményeiről.
