trump

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés. De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg, 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez. Minderről a XX. Század Intézet „Fasizmus” – Az örök bunkósbot című kerekasztal-beszélgetésén Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója és Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa beszélgettek. Az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok nemrég hivatalba lépett elnöke korábbi ígéreteihez híven 2025. február 1-én a Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre 25, míg a Kínából érkezőkre 10 százalékos vámtarifát vetett ki. A világpiaci szereplőkből érzékeny reakciót váltott ki az intézkedés, a mérvadó tőzsdeindexek azonnal zuhanni kezdtek. A pánikszerű reakciókat óvatos fellélegzés követte, amikor Trump két nappal később március 4-ig, az utóbbi napokban pedig április 2-ig halasztotta a vámrendelkezések életbelépésének időpontját. Mindeközben február 26-án 25 százalékos vámtarifát jelentett be az elnök az összes Európai Unióból érkező importtermékre, külön hangsúlyt helyezve az európai gazdaság motorjának számító autóiparra. Azt, hogy az Európai Uniót érintő vámok mikor lépnek életbe, egyelőre nem tudni.