orosz-ukrán háború

Nyolcvan év telt el a második világháború vége óta, ám a háború következményei sok szempontból máig meghatározó erővel hatnak Európa politikai és kulturális életére. Németország – a náci rezsim által elkövetett emberiesség elleni bűnei miatt háborús és történelmi felelősséggel terhelve – a vereség után egy máig ható átalakuláson ment keresztül: a romokból újjáépített ország a nyugati integráció révén az Európai Unió egyik vezető hatalmává, sőt legerősebb gazdaságává vált. A németek példátlanul mély történelmi önvizsgálatba kezdtek, melynek során történelmi identitásuk középpontjába a múlttal való szembenézést, illetve az abból fakadó erkölcsi felelősséget állították. Egy sajátos „emlékezeti kultúra” (Erinnerungskultur) alakult ki, amely az 1990-es évektől kezdődően a német demokratikus identitás szerves részévé formálódott.

A FÉLMÚLT legújabb adásában a Szövetségesek II. világháborúban kivívott európai győzelmének napjáról beszélgettünk, melyet a nyugati országok 1945. május 8-án, Oroszországban május 9-én ünnepelnek. Meghívott vendégeink megvitatták a Győzelem Napi narratívák alakulását a hidegháború időszakában, a Szovjetunió összeomlását követően, valamint, hogy mennyiben változott a Győzelem Napja körüli emlékezetpolitika a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború alatt.