A nyelv mint hatalmi eszköz | 2. rész
Az első részben a diktatúrák nyelvpolitikájának általános jegyeit jártam körül a náci Németország és a kommunista Szovjetunió példáit bemutatva. A cikksorozat második része a magyarországi kommunista nyelvpolitika működését vizsgálja az 1954-es helyesírási szabályzat példáján keresztül – egy olyan dokumentumon, amely különösen élesen tükrözi a korszak hatalomgyakorlási logikáját és nyelvalakító törekvéseit. Ez a szabályzat messze túlmutatott a nyelvi normák puszta technikai rögzítésén: szerkezete, példaszókészlete és szemléletmódja egyaránt arról tanúskodik, miként kívánta a politikai hatalom a nyelv formálásán keresztül alakítani a gondolkodást, és hogyan vált maga a helyesírási szabályozás is az ideológiai rend fenntartásának egyik eszközévé.
tovább
