Bosznia-Hercegovina

Ugyan a nyugat-balkáni régió, illetve azon belül Bosznia-Hercegovina ritkán szerepel a magyar sajtó címlapjain, idén a bosnyák belpolitika mégis huzamosabb ideig a magyar nyilvánosság homlokterébe került. Nem véletlenül, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina legsúlyosabb belpolitikai válságát éli át a boszniai háború lezárása óta. A világ egyik legbonyolultabb államszerkezetével megtámasztott törékeny nemzetiségi egyensúly felborulni látszik, mivel a bosnyák szövetségi szintű joghatóság és a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása közötti közjogi konfliktus valójában az együtt maradás vagy szakadás dilemmáját veti fel.

Josip Broz Tito iránt a mai napig erős érzelmekkel fordulnak a délszláv államok lakói. Személyi kultuszának maradványai még a XXI. században is jelen vannak a balkáni társadalmakban. Jugoszlávia felszabadítója, a nácikat kiűző partizánvezér, az ország politikájába a „harmadik utat” elhozó politikus iránti nosztalgikus érzelmekre ma csak Titostalgia néven utalnak. De pontosan miben is mutatkozik meg Tito emlékezete?