„Kegyetlen hadjárat folyt ellenünk” – Boross Péter – Arcok a múltból 4.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk negyedik interjúalanya Boross Péter (1928–) magyar jogász és politikus, Magyarország korábbi miniszterelnöke.

tovább

A HÉTKÖZNAPOK KRÓNIKÁSA, AKINEK NEM EGYSZERŰ HÉTKÖZNAPOK JUTOTTAK – MEGJELENT A VITÉZY LÁSZLÓ PÁLYAFUTÁSÁT BEMUTATÓ KÖNYV

A szocializmusról nem kellett hazudni, nem kellett felnagyítani, elég volt csak bemutatni a maga pőre valóságában, hogy látsszon, milyen szürke, nyomasztó, embertelen és lehúzó közeget teremt. A hatalom mindenféle álszent, groteszk szerepjátékokba kényszerítette bele az egész országot, ilyen módon bizonygatva, hogy milyen jó az a rendszer. Ám ha közel mentünk a (vidéki) mindennapokhoz, akkor látszottak a tragikomikus mozzanatok, a megnyomorított, méltatlan emberi életek; és Vitézy László közel ment a kamerájával. Az ő rendezői életműve ismerhető meg Medgyessy Éva most megjelent Kamerapárbaj című könyvéből, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg.

tovább

„Minden október 22-én kezdődött, a diákparlamenttel” – Dr. Debreczeni László – Arcok a múltból 3.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk harmadik interjúalanya Dr. Debreczeni László (1934–2022) orvos, 1956-os szabadságharcos.

tovább

ÉN HŐSÖM – PÁLYÁZAT WITTNER MÁRIA EMLÉKÉRE

A XX. Század Intézet pályázatot hirdet Wittner Mária szabadságharcos, Corvin-közi harcos, ’56-os halálra ítélt, volt országgyűlési képviselő emlékére ÉN HŐSÖM címmel.

tovább

Oral history sorozattal jelentkezik a XX. Század Intézet – Hatvári Hugó Jenő – Arcok a múltból 1.

Lexikális tudás, kutatások, adatok… Egyéni perspektívák, emlékek, emlékezet, felejtés… A XX. Század Intézet új, kéthetente jelentkező, Arcok a múltból című interjúsorozatában elsőként Hatvári Hugó Jenő antikommunista ellenálló történetét ismerhetjük meg.

tovább

RENDSZERVÁLTOZTATÁS A SZIMBOLIKUS TÉRBEN (8. RÉSZ) – Dél-Afrika küzdelme a gyarmati és apartheid szimbólumokkal

Dél-Afrika történelme során több elnyomó, kizsákmányoló és faji megkülönböztetésre épülő rendszertől függött. A XVII. század közepétől kezdve a terület a holland, majd a XVIII. század végétől az angol gyarmatosítók kezébe került, önállóságuk kivívása után pedig az úgynevezett apartheid rendszert vezették be, melynek alapja a faji megkülönböztetés és a helyi fehérek politikai dominanciája volt. Az apartheid politika egészen 1994-ig volt életben, ez idő alatt a hivatalos emlékezetpolitika szinte kizárólag a holland és angol gyarmatosítók leszármazottainak próbált megfelelni. A politikailag és társadalmilag is korlátozott fekete lakosságban így óriási feszültség gyűlt össze az évtizedek alatt, a gyarmati és apartheid múltra emlékeztető műemlékekkel és szobrokkal kapcsolatos kérdések azonban még napjainkban is megválaszolatlanok.

tovább

KORSZAKHATÁRON VAGYUNK

Csak akkor tudhatjuk, melyik irányba kell mennünk, ha helyesen mérjük fel a helyzetet, amiben vagyunk. Talán ez a legfontosabb üzenete a Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatónak, amelyen Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a múzeum, valamint intézetünk főigazgatójának legújabb könyvét, a 2018 és 2022 között írt esszéinek válogatását tartalmazó Korszakhatáron című kötetet mutatták be. Az esszékötet laudációját Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója tartotta, a szerzővel pedig Ugron Zsolna József Attila-díjas író beszélgetett.

tovább

EGY ÁLLAM MEGÁLMODÓJA – MEGJELENT HERZL TIVADAR NAPLÓJA – ELŐSZÖR MAGYAR FORDÍTÁSBAN

Herzl Tivadar író, politikus, Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus atyja. Pesten született, tizennyolc éves koráig itt élt és tanult, élete végéig kiválóan beszélt magyarul. 1896-ban megírta A zsidó állam című művét, amivel elindította a politikai cionizmus mozgalmát. Joggal tehetjük fel a kérdést: mi az oka annak, hogy Herzl Tivadar ez idáig nem került a magyar közgondolkodás fókuszába, ahogy annak megvitatása sem történt meg, hogy szükséges-e, és amennyiben igen, akkor hol érdemes elhelyeznünk őt a magyar nemzeti panteonban? A most először magyar fordításban megjelent napló segíthet, hogy személye, gondolkodása és munkássága ismertebbé váljon a magyar közvélemény előtt.

tovább

KIVÁLASZTOTTÁK A 30 ÉVE SZABADON ESSZÉPÁLYÁZAT NYERTESEIT

Sikerrel zárult a XX. Század Intézet középiskolásoknak szóló esszépályázata. A tavaly októberben, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóján meghirdetett pályázattal arra ösztönöztük a diákokat, hogy a tankönyveken túl más, személyes forrásból is megismerjék a rendszerváltoztatás korszakát és ezen keresztül mutassák be a kommunista Kádár-rendszer szabadsághiányos állapotát, és hogy mit jelent a mai kor embere számára a szabadság. A pályázat 2022. január 11-én zárult, amelyre 36 pályázat érkezett szerte az országból és a határon túlról is.

tovább