A gazdasági mechanizmus reformja – A magyar szocialista gazdaságirányítási modell

55 évvel ezelőtt, 1968. január 1-én indult el az Új Gazdasági Mechanizmus, mellyel a korábbi centralizált tervutasításos rendszert váltották fel. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének következményeként a következő közel egy évtizedet a hazai szocializmus „aranykorának” is nevezhetjük. Gerő András találóan a „Nagy Magyar Kispolgárosodásnak” nevezte ezt az időszakot, az emberek ekkor tudtak televíziót, hűtőszekrényt, személygépkocsit és akár még egy víkendházat is vásárolni maguknak. Hasonló reformokkal a környező szocialista országokban is próbálkoztak, de megvalósításban legtovább Magyarország jutott el. A mechanizmust és gazdasági hatását már sokan, sokféleképpen magyarázták, ezért most annak előzményeire kívánok fókuszálni.

Visszatérés a holdra

A holdra szálláshoz vezető úton az emberiség 55 évvel ezelőtt tette meg az első lépést, amikor a Kennedy űrközpontból, 1968. december 21-én elstartolt az Apollo-8, Frank Borman, James Lovell és William Anders űrhajósokkal. Három nappal később, december 24-én, a Hold felszínéről és a távolban feltűnő Földről érkező első felvételeket a televízió képernyőjén keresztül közel egymilliárd ember láthatta. Ezzel a küldetéssel az Egyesült Államok gyakorlatilag megnyerte az űrversenyt a szovjetekkel szemben, mellyel J. F. Kennedy álmát is sikerült megvalósítani. Napjainkban azonban újabb szakaszába érkezett a nagyhatalmak közötti versengés a világűr feletti hegemónia biztosításáért.

Kádár János bukása – az 1988 májusi pártértekezlet

Az 1988. májusi pártértekezleten leváltották az országot harminckét éve vezető Kádár Jánost. Az új vezetés számára lehetővé vált a szembenézés a fennálló gazdasági, társadalmi válsággal a korábbi politikai megkötések nélkül. Habár a rendszer maradt, a demokratikus ellenzék azon követelése, hogy „Kádárnak mennie kell”, teljesült. Grósz Károlyt választották meg az MSZMP új főtitkárának, de a történelem nem adott neki sok időt a hatalomban, mindösszesen 17 hónapot. Az 1980-as években ugyanis egyre jobban felerősödtek azok a külső és belső tényezők, melyek aztán fokozatosan feszítették szét a politika addigi kereteit, a pártértekezlet után pedig rövid időn belül elvezettek a rendszerváltoztatáshoz

Rendszerváltoztatás a szimbolikus térben cikksorozat (11.rész)– Henri Philippe Pétain – Hős vagy kollaboráns?

1951. július 23-án hunyt el Henri Philippe Pétain Yeu szigetén. Halálával Franciaország egyik megosztó személyisége távozott az élők sorából. Életműve mindmáig megosztja a francia közvéleményt, olykor a napi politikai küzdelmek részét is képezi. De miért lett száműzve a verduni csata győztes parancsnoka a francia történelmi panteonból?

Rendszerváltoztatás a szimbolikus térben cikksorozat (6.rész) – Hitler emlékezete | Szembenézés a nemzetiszocialista múlttal

1945.május 8-án a németek feltétel nélkül letették a fegyvert, ezzel véget ért Európában a második világháború. Adolf Hitler pár nappal korábban a kancellária alatt található bunkerben saját kezűleg vetett véget életének. Ezzel lezárult Németország nemzetiszocialista korszaka, és lehetővé vált – legalábbis az ország nyugati része számára –, hogy elinduljon a demokratikus fejlődés útján. Muszáj volt a múlttal szembenézni, hogy tiszta lappal kezdhessenek neki az új korszaknak.

Rendszerváltoztatás a szimbolikus térben cikksorozat (3.rész) – „Senkinek sincs szándékában falat építeni” – A berlini fal emlékezete

61 évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án hajnalban a berliniek arra lettek figyelmesek, hogy a keletnémet fegyveres erők lezárják a város nyugati és keleti szektora között húzódó határt. Az események ilyen jellegű eszkalálódása meglepte a nyugatiakat, hiszen Walter Ulbricht, a keletnémet állampárt, az NSZEP főtitkára alig egy hónappal korábban még azt nyilatkozta, hogy nincs szándékában falat építeni. A Fal 28 éven át szelte ketté a várost, a hidegháború szimbólumává vált. Nemcsak a német nép megosztottságát jelképezte, hanem azt is, ahogy a kommunista rezsimek megfosztották lakosságukat a szabadságtól.

Csernobili ki mit tud – avagy a szocialista válságkommunikáció

1986. április 26-án szombat éjjel 1 óra 23 perckor a csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es blokkjában történt baleset volt a történelem első olyan nukleáris katasztrófája, amelyet a sajtó kiemelt figyelemmel követett. A baleset nagyban fokozta a hidegháborús szembenállást, mivel annak bekövetkezte és kezelése egyaránt leleplezte a Szovjetunió működésének súlyos zavarait. A nyugati sajtó folyamatosan megkérdőjelezte a szovjetek által közzé tett információkat, méghozzá joggal: a Szovjetunió csak késve és szűkszavúan kommunikált a balesetről. Ez annak tükrében lehetett meglepetés a nyugatiak szemében, hogy Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió egy évvel korábban hatalomba került vezetője az általa meghirdetett reformprogrammal, a glasznoszttyal gyökeresen kívánta megváltoztatni a szovjet közbeszédet. A korábbi titkolózással és cenzúrával szemben a nyílt párbeszédre kívánta építeni az országot és annak külföldi kapcsolatait.

Faterok a motoron – avagy 60 éves a Rolling Stones

1962-ben Londonban alakult meg a XX. század egyik ’popkulturális ikonosztáza’, a Rolling Stones. Mick Jagger, Keith Richards és a nemrégiben elhunyt Charlie Watts mellett Brian Jones alapították az együttest. Nem volt még rá példa, hogy egy zenekar meg tudja ünnepelni 60. születésnapját, ezért időszerű, hogy elhelyezzük a XX. század ezen megkerülhetetlen alakjait a történelemben.

Hatvan éve a Föld körül

1961. február 20-án John Glenn (1921-2016) lett az első amerikai, aki űrhajójával megkerülte a Földet. Ezzel az Egyesült Államoknak sikerült csökkentenie a szakadékot a Szovjetunióval szemben az űrversenyben. Az első Szputnyik földkörüli pályára állítása 1957-ben, majd Gagarin űrutazása eloszlatta az amerikaiak azon képzetét, hogy országuk sérthetetlen.

Népfelkeléstől a többpártrendszerig

1989. január 28-án a Magyar Rádió 168 Óracímű műsorának vendége volt Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Itt elhangzott, elhíresült kijelentése szerint az, ami 1956-ban történt: „Egy oligarchikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelés” volt. A párt vezetését és a nyilvánosságot is váratlanul érte a nyilatkozat, amely a rendszerváltoztatás hazai történetének megkerülhetetlen jelentőségű mozzanata volt.

Born in the USA – avagy rock’n’roll a fal túloldalán

1988. július 19-én este Kelet-Berlinben megközelítőleg 160 ezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Bruce Springsteent. A közel négy órán át tartó koncert maradandó hatást gyakorolt a jelenlévőkre, ezért nem csoda, hogy 33 évvel később is életük egyik legmeghatározóbb emlékeként tartják számon.

A kubai rakétaválság

1962 októberére a világ közel került ahhoz, hogy egy helyi konfliktus eszkalálódása miatt kitörjön a III. világháború. A karibi válság két főszereplője Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971) szovjet pártfőtitkár és John F. Kennedy (1917–1963) amerikai elnök voltak. Hruscsov Sztálin halálát követően lépésről-lépésre ragadta magához a hatalmat, riválisainak kiszorítását követően 1955-re ő lett a Szovjetunió teljhatalmú vezetője. A társadalmi feszültségek enyhítésére egy sor, az életszínvonalat növelő intézkedést hozott, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán elmondott 1956. februári beszédében pedig „lerántotta a leplet” a sztálini terror időszakáról, ezzel saját politikai felelősségét elődjére hárította.