A második világháború előzményeiről olvasva találkoztam az Amerikai Egyesült Államok történelmének egyik legérdekesebb időszakával, az 1920 és 1933 között érvényben lévő szesztilalommal. Az évek során a szesztilalom témaköre egyre jobban a figyelmem középpontjába került, így mikor jelentkeztem az ELTE doktori képzésére, úgy döntöttem, hogy az amerikai szesztilalom politikai, társadalmi és egészségügyi hatásait állítom kutatásom középpontjába. Lakházi Ákos írása.
Az ember figyelmét sok minden képes lekötni, rövidebb, hosszabb ideig egyaránt. Ilyenek lehetnek a különböző sportok, az irodalom, a gasztronómia. Sokan már gyerekkorukban tudják, mivel foglalkoznának szívesen, mikor felnőnek. Nekem ez sokáig rejtély volt. Miután az egyetemen megszereztem tanári diplomámat, nem vetettem bele magam a tanítás világába. A sors végül úgy hozta, hogy történelmi tanulmányaimnak köszönhetően a XX. Század Intézet történésze lettem. Így esett meg, hogy felnőttként alkalmam nyílt belemélyedni a történelem tudományos szinten való tanulmányozásába.
Gyerekként két dolog érdekelt mindennél jobban, megismerni a számítógép használatát (ezen belül később nagyobb hangsúly került a videojátékokra), illetve a történelem, azon belül pedig az ókori Római Birodalom és Európa középkori történelme kötött le legjobban. A rengeteg történelmi témájú videójáték közül a Creative Assembly által fejlesztett Total War-sorozat volt az, amely feldolgozta ezeket a korszakokat. Ahogy idősödtem és tovább bővült a történelmi játékok köre, úgy távolodtam el az ókortól és a középkortól a XX. század felé. A játékok mellett a kosztümös sorozatok és filmek is tovább vittek abba az irányba, hogy ha valaha a történelemmel foglalkoznék, akkor kérdés nélkül a múlt századra fókuszálnék.
Kezdetben a II. világháború eseményei, hadműveletei és a háborút kísérő technológiai fejlődés mozgatta meg a legjobban a fantáziámat. Végül a háború előzményeiről olvasva találkoztam az Amerikai Egyesült Államok történelmének egyik legérdekesebb időszakával, az 1920 és 1933 között érvényben lévő szesztilalommal. Az évek során a szesztilalom témaköre egyre jobban a figyelmem középpontjába került, így mikor jelentkeztem az ELTE doktori képzésére, úgy döntöttem, hogy az amerikai szesztilalom politikai, társadalmi és egészségügyi hatásait állítom kutatásom középpontjába.
Antialkoholista mozgalmak
Nézzük meg először, honnan is indultak az antialkoholista mozgalmak az Egyesült Álamokban. A 18. század végére, a 19. század elejére megkerülhetetlen szerepet töltött be az amerikai lakosok életében, a szórakozás és a társasági élet egyik alapjának tekintették az alkoholfogyasztást. Az alkohol kártékony hatásaira történő figyelemfelkeltés céljából alakultak meg a különböző antialkoholista mozgalmak (temperance movement), melyeknek fő célja a szeszes italok fogyasztásának és forgalmazásának teljeskörű betiltása volt. Az amerikai polgárháborút követően ezek új erőre kaptak, tagszámuk folyamatosan emelkedett. Ezekhez főként olyan amerikai nők csatlakoztak, akiknek férjeik alkoholproblémákkal küzdöttek, a családi költségvetést költötték el függőségük kielégítésére vagy éppenséggel az alkoholnak köszönhetően vesztették el állásukat.
Nők egy csoportja gyűlik össze az ohiói Cantonban, hogy a szesztilalomért harcoljon, „Ez az otthon Ohio Dryért” | Forrás: Ohio Memory
13 év „szárazság” eredményei
A társadalmon belüli túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítását nem csak az USA próbálta meg. 1914-ben II. Miklós irányítása alatt az Orosz Birodalomban is bevezették az alkoholos italok korlátozását, amit a cárság bukása után Leninék egészen 1925-ig életben tartottak. Magyarországon is volt hasonló kísérlet. Hazánkban a Tanácsköztársaság megalakulásának pillanatától, 1919. március 21-től Kun Béláék elűzéséig, augusztus 1-ig volt érvényben az első és eddig egyetlen országos alkoholtilalom.
A különböző szesztilalmi próbálkozásokkal ellentétben, melyek viszonylag rövid ideig voltak érvényben, az amerikaiak „társadalmi kísérlete” 13 évig tartott. 1919. október 28-án fogadták el a Volstead-törvényt, amely pontosította a 18. alkotmánykiegészítésben alkoholos italokra vonatkozó korlátozásokat. Az új törvény értelmében minden 0,5%-nál magasabb alkoholtartalmú ital gyártása, forgalmazása és fogyasztása korlátozás alá került. A republikánusok a családon belüli erőszak és az alkoholizmus megelőzése mellett a közerkölcs javítását is várták a 18. alkotmánymódosítástól. A törvénymódosítás azonban lehangoló eredményeket hozott: a társadalmi erkölcs javítása helyett megszületett a tér – a társadalmon és a politikán belül is – a bűnözők egy új generációja számára.
Az új törvények érvényesítése nagyobb falatnak bizonyult az amerikai kormányzatnak, mint amivel előzetesen számoltak. A Volstead-törvény betartatásáért létrehozott Szesztilalmi Hivatal, alacsony ügynökszámuk, hiányos erőforrásaik és az idővel teljesen elburjánzó korrupció miatt alkalmatlannak bizonyult a feladat elvégzésére. A korrupció nem állt meg a rendfenntartó szerveknél. 1921 és 1924 között Harry M. Daugherty töltötte be az USA legfőbb ügyészi tisztségét. Daugherty viszont arra használta fel hivatalát, hogy kiaknázva a szesztilalomban rejlő lehetőségeket, egyszerűen meggazdagodjon. Megállapodott az ország legnagyobb szeszcsempészével, George Remussal, hogy a megfelelő fizetségért cserébe Remus ellen nem emelnek vádat. Ebben a 13 évben az amerikai maffia kihasználta a társdalom „szomját”. Illegális szeszfőzdék és csempészutak létrehozásával továbbra is zavartalanul ellátták az amerikaiakat alkohollal. Óriási vagyonra és befolyásra tett így szert többek között Al Capone, Charles „Lucky” Luciano és Meyer Lansky.
Szeszes italok megsemmisítés előtt, a begyűjtésüket követően (Amerikai Egyesült Államok, 1923) |Kép forrása: Wikipedia
Kutatási irány és módszerek
Doktori disszertációm egyik fő kérdése lesz, hogy milyen módon változott az amerikai társadalom szesztilalom előtti, alatti és az azt követő időszakban az alkoholhoz, alkoholizmushoz való hozzáállása. Milyen nehézségekbe ütközött az amerikai kormány a tilalom betartásával kapcsolatban, milyen mértékben járult hozzá a szesztilalmi intézkedések csődjéhez a rendfenntartó erők inkompetenciája, korrupciója? A fenti kérdések megválaszolására kvalitatív kutatási módszereket alkalmaznék. Mindez történeti források, korabeli folyóiratok, egyéb sajtóanyagok és publikációk, valamint levéltári anyagok felhasználásával, elemzésével történne.
Dolgozatom másik fő kérdése a szesztilalom alatt emelkedő bűnözési ráta, a bűnszervezetek és maffia-vezérek tilalomhoz kapcsolódó viszonyának feltárása. Melyek voltak azok az okok, amik miatt a bűnözők egy új generációja ilyen rövid idő alatt felemelkedett? Hogyan lettek egyes alvilági vezetők befolyásosabbak saját városaikban, mint a helyi rendőrség, politikai vezetés? Ezen kérdések vizsgálatához az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) illetve az Amerikai Igazságügyi Minisztérium iratait, jelentéseit vizsgálnám. Az FBI évről évre gyarapodó nyomozati anyagának köszönhetően rengeteg információt szereztek a korszak maffiavezéreiről.
Mindezek mellett kutatásaim során megvizsgálnám a tilalom amerikai egészségügyre kifejtett hatását. A politikai és társadalmi következmények már viszonylag jól ismertek, azonban kevesebb szó esik az illegális szeszfőzdékben termelt italok fokozott egészségkárosító hatásairól. Ebben a fejezetben kitérnék arra is, hogy az egészségügyben voltak-e olyan alkalmazottak/vezetők, akik felszólaltak az alkoholtilalom ellen.
Kutatási témám kiválasztásánál a személyes érdeklődésemen túl nagy szerepet játszott a korszak sokszínűsége. Érdekesnek találtam, hogy milyen rövid idő alatt zajlott le ebben a 13 évben egy politikai és társadalmi átalakulás, mindössze azért, mert egy rosszul előkészített törvény bevezetésével próbálták meg „erkölcsösebbé” tenni az amerikai nemzetet. A szesztilalom ugyan nem nevezhető amerikai különlegességnek, de az orosz és magyar példával ellentétben, az Egyesült Államokban, a demokrácia és a szabadság „fellegvárában”, a társadalmi ellenállás és a mérhetetlen korrupció egy különleges helyzetet teremtett, mely megágyazott a szervezett bűnözés aranykorának.
A szesztilalom elsőre „száraznak” tűnhet, azonban, ahogy egyre jobban beleássa magát az ember, kiderül, hogy ennek a 13 évnek a történései és kulcsfigurái nem véletlenül váltak az amerikai filmipar egyik legnépszerűbb témájává. A turbulens belpolitikai helyzet a törvény mindkét oldalán kitermelte azokat az embereket, akik maradandó nyomot hagytak az amerikai közéletben és politikában.
Lakházi Ákos
