Küldetés

A XX. század végén, a szovjet birodalom és a bipoláris világ megszűnésével végérvényesen befejeződött az a korszak, amely az emberiség történetének egyik legsötétebb és egyben legmozgalmasabb időszakát jelentette. Mindezzel együtt, lehetőség nyílt arra, hogy az immár lezárult korszakot a maga teljességében vizsgálja a történelemtudomány. A történetírás új feladattal gazdagodott; új szempontok, új nézőpontok alapján kell átgondolnia mindazokat az eseményeket és összefüggéseket, amelyek az elmúlt évszázadot meghatározták. Szükség volt tehát egy olyan új tudományos intézet megalakítására, amely fiatal kutatók bevonásával tesz kísérletet arra, hogy újragondolja a XX. század történelmét.

A XX. Század Intézet 1999 májusában kezdte meg működését. A tudományos műhely főigazgatója: Schmidt Mária (habil).

Az Intézet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Köz-alapítvány munkaszervezeteként működik; fő célja a XX. század történelmének tudományos vizsgálata. Elsődleges feladata a magyar és a közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása. Az Intézet ösztönözni kívánja a rendszerváltással kapcsolatos kutatómunkát, elősegíteni a korszak politikai pereinek levéltári kutatását, bemutatását, a diktatúrák mélyreható elemzését, összehasonlítását. Ideológiákat ütköztetve és ötvözve kívánjuk megvalósítani kutatási programunkat. A korszak történelmének feltárását célzó rendezvényeket: konferenciákat, tudományos ülésszakokat, szimpóziumokat szervezünk és támogatunk. Intézetünk fontos feladata a fiatal kutatók bekapcsolása a tudományos életbe. Egyetemistákból és pályakezdő történészekből álló kutatócsoportjaink tagjai kéthetente ismertetik kutatási eredményeiket.

A XX. Század Intézet számos tudományos igényű társadalomtudományi és történeti kiadványt adott közre.

A Terror Háza Múzeum felhívása

Magyarország 1944-es megszállásáról és Budapest 1944–45-ös ostromáról gyűjt adatokat a Terror Háza Múzeum.

1944. március 19-én Magyarországot megszállta a náci Németország, melynek következtében a magyar zsidóság tömeges deportálásáig több ezer ember vesztette életét, vagy vált üldözötté, fogollyá, akiknek neve nem ismert. A Terror Háza Múzeum szeretne hiteles képet nyújtani a tragédiáról, ezért felhívásban kér mindenkit, akik „ hitelt érdemlő adatokkal tudják bizonyítani, hogy hozzátartozójuk, ismerősük a megszállás áldozatává vált, vagy kutatásaik eredményeként az áldozatokra vonatkozó adatok birtokába jutottak”, hogy tudassák a múzeummal.

A felhívás másik része az 1944. december 30. és 1945. február 13. között zajló budapesti ostromra vonatkozik, melyben „ több mint 25 ezer polgári személy vesztette életét”. Az intézmény erről is adatokat vár azoktól, „akiknek a hozzátartozójuk, ismerősük az ostrom alatt Budapesten életét vesztette és nyughelyük ismeretlen”.

A Terror Háza Múzeum mindkét felhívásra e-mailben várja a jelentkezőket. Az intézmény a beérkező adatokat minden esetben tudományos vizsgálat tárgyává teszi.

Első világháborús családi emlékek gyűjtésébe kezd a XX. Század Intézet

A XX. Század Intézet az első világháborúval kapcsolatos fotóanyagok, képeslapok, életutak, személyes történetek, visszaemlékezések, naplók gyűjtésébe kezd.

2014-ben van az első világháború kitörésének századik évfordulója, melynek alkalmából a XX. Század Intézet várja azok jelentkezését, akiknek a Nagy Háborúval kapcsolatosan bármilyen fotóanyag, képeslap, személyes történet, életút, anekdota, visszaemlékezés vagy éppen napló áll rendelkezésére. A képgyűjtemény, valamint a családtörténeti emlékek összegyűjtésének az a célja, hogy bemutassa az első világháborúnak azt az arcát, amely befolyással volt nemcsak a magyar családok mindennapi életére, de az utókorra is.

A dokumentumokat az alábbi címekre lehet elküldeni:

Cím: XX. Század Intézet, 1122 Budapest Határőr út 35.

Bővebb információ
felhivas@elsovilaghaboru.com

+36 (1) 212 71 40

Munkatársak

Most

Borbás Barna: A világháború szaga

A győztes-vesztes kérdéskör meghaladásával, kultúr és mentalitástörténeti hangsúlyokkal rendezett minden érzékszervre ható tárlatot az első világháborúról és hatásairól a Terror Háza stábja. Állati hősök, böfögő mocsár és megelevenedő lövészárok a Várkert bazárban.

2015. július 16.
bővebben

Amerikában élő magyar származású fiatalok a Terror Háza Múzeumban

Családjuk múltjában tettek időutazást a ReConnect Hungary program résztvevői. Legtöbbjük nagyszülei a nácizmus vagy a kommunizmus idején hagyták el Magyarországot. A fiatalok azért jöttek el a Terror Háza Múzeumba, hogy jobban megismerjék azokat az időket. A rendhagyó tárlatvezetésen a fiatalok még közelebb kerülhetnek családjuk történetéhez.

2015. július 15.
bővebben

Európa kivéreztetése

Az Új világ született – Európai testvérháború 1914–1918 című első világháborús kiállítáról Baranyi Márton, a XX. Század Intézet munkatársa beszélt a Hír Tv Paletta című műsorában.

2015. július 14.
bővebben

2015 legfontosabb kiállítása

Az Új világ született – Európai Testvérháború 1914–1918 című kiállításról Békés Mártont, a XX. Század Intézet kutatási igazgatóját kérdezték az Echo Tv Időrosta című műsorában.

2015. július 13.
bővebben

Rendezvények

Rabszolgasorsa ítélve

A Terror Háza Múzeum új szabadtéri kiállításának megnyitó ünnepségét 2015. április 30-án tartjuk az Andrássy úton a Múzeum előtt.

2015. április 30.
bővebben

Könyveink

Pályázatok

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Audiovizuális Emlékgyűjtés

Projektazonosító: TÁMOP-3.2.9-08/1/A-2009-0002
Támogatási összeg: 549 804 734 Ft.

A projekt a történelemtanítás módszertani megújulását elősegítendő tűzi ki célul, hogy videón rögzített történelmi interjúk készítésével, illetve magának az interjúk készítésének módszertanát kidolgozva járuljon hozzá a történelem tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, s közvetve a társadalmi (nemzedékek közötti) kohézió erősítéséhez.

A projekt lényege szerint arra törekszik, hogy miközben módszertanilag felkészíti a történelemoktatásban résztvevő középiskolai pedagógusokat és megteremti az ehhez szükséges szakmapedagógiai keretfeltételeket, az oktatási intézményekben tanuló diákok számára új és a korosztály percepciós szokásait figyelembe vevő eszközt teremt Magyarország jelenkori történetének befogadásához és értelmezéséhez.

A magyar oktatásügyben az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert a kompetencia alapú oktatás, míg végül a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról explicit módon is megjelenítette azokat a kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztése elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulás megalapozásához, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához.

A hazai történelemoktatásban csekély súllyal szerepel az 1945 utáni korszak tematikája, s a tanítandó, tanítható tananyag az eltérő narratívák miatt a „hagyományos” pedagógiai módszerekkel csak nehezen dolgozható fel, hatékonysága alacsony fokú, eredményessége kérdéses. Ismeretesek azok a rendkívül rossz mutatók, melyek a középiskolások közelmúltról alkotott megdöbbentően téves elképzeléseit jellemzik, illetve egész korszakokról (az 1956-os forradalmat követő évek, a megtorlás, majd a konszolidáció éveiről, a puha diktatúra és a rendszerváltás időszakáról) szinte semmilyen ismeretanyaggal sem rendelkeznek. Ezen állapot változtatása indokolt, hiszen a diákok társadalmi ismeretei leginkább a jelenkor eseménytörténetének anyagára alapozva válnak „életszerűvé”.

Az „oral history” módszertanán alapuló, a történelem-oktatásba „integrálható” audiovizuális emlékgyűjtés (történelmi interjúk készítése) és webes felületen történő közzététele nemcsak ráirányítja a felnövekvő nemzedékek figyelmét a közelmúltnak a családi és ismerősi emlékezet által még elérhető történeti időszakára, de egyúttal hozzájárul a történelemoktatás pedagógiai eszköztára bővítéséhez, s így a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez is.

Ezért a projekt a történelemtanítás módszertani megújulását elősegítendő tűzte ki célul, hogy történelmi interjúk készítésével, valamint oktatási módszertani segédanyagok készítésével járuljon hozzá a történeti tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, s közvetve a társadalmi (nemzedékek közötti) kohézió erősítéséhez.

A projekt megvalósítása során az ország 200-250 közoktatási intézményéből minimálisan 200, maximálisan 400 pedagógus képzése valósul meg, minimálisan 500 tanuló vesz részt az interjúk elkészítésében. A pedagógiai módszertani eredmények hasznosulását tekintve e közvetlen célcsoport köre 1500 fő, illetve amennyiben az érintett iskolai osztályok létszámát vesszük alapul, e célcsoport létszáma megközelítőleg 4500-5000 fő. A hatásterület országos, területileg nem reprezentatív.

E folyamat során a pedagógusok a támogató rendszeren keresztül (képzések és mentori tevékenység) olyan új módszertani ismeretekre tesznek szert, melyek a modernkori történelem oktatását hatékonyabbá és eredményesebbé teszik.

Ebben a keretben az interjúkészítés nem önmagáért való cél, hanem fontos eleme a történelemtanulásnak, emberismeretnek, társadalomismeretnek.

Létrejön egy az 1938-1989 korszakot átfogó audiovizuális adattár is.

Kedvezményezett szervezetek neve és elérhetősége:

Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
1122 Budapest, Határőr út 35.

www.okmt.hu

Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága
1055 Budapest, Bihari János utca 5.

www.okmt.hu

www.nfu.hu

www.emlekpontok.hu

www.emlekpontok.hu

Hagyatékok

 

Arthur Koestler

Intézetünk egyik legfontosabb feladatának tartja a XX. század történelmének feltárását elősegítő dokumentumok, a kor kiemelkedő, magyar vagy magyar származású személyiségei hagyatékának  gyűjtését, rendszerezését. Sokat tettünk azért, hogy a század egyik legjelentősebb gondolkodójának, Arthur Koestler életművének dokumentumai hazánkba kerüljenek.

bővebben

Héderváry-anyag

Az Országos Széchényi Könyvtárban elhelyezett Héderváry-anyag az ENSZ ún. Ötös Bizottságának működése során jött létre, amely az 1956-os forradalmat, és az azt követő történéseket vizsgálta.

bővebben

Dr. Puskás Julianna

Intézetünk őrzi az USA-ba kivándorolt magyarok történetének neves kutatójának hagyatékát.

bővebben

Mikes György

A hagyaték túlnyomó részét Szabad Európa Rádióban felolvasott esszéinek írott változata képezi.

bővebben

Petri György

Életművének jelentős részét Intézetünk gondozza.

bővebben

Vetítő