Tony Judt a New York Egyetem Európa történetével foglalkozó intézetének vezetője, a XX. századi történelem érzékeny ismerője. Könyvében három fő kérdéskörre keresi a választ: milyen jövő előtt áll az Európai Unió? Mi az oka annak, hogy ez a jövő nem tűnik rózsásnak? Fontos-e, létrejöhet-e egyáltalán az „egyesült Európa”? A brit történész őszintén bevallja szkepticizmusát az Európai Unióval szemben. Szerinte sem a fejlett nyugat-európai államok, sem pedig a csatlakozni kívánó volt szocialista országok nem készültek föl az egyesüléssel járó várható változásokra. Tony Judt természetesen elismeri, hogy a nagyobb ütemű fejlődés pályájára álló országoknak előnyökkel is járhat a csatlakozás, de ismerve Európa múltját és a két világháború harcaival megterhelt huszadik századi történelmet, arra jut, hogy itt a nemzetállamok sorsa, netán sok évszázadra visszanyúló függetlenségi törekvéseik olyan meghatározó tényezőt jelentenek, amely igen erősen behatárolja a térség államainak egymáshoz való viszonyát. S ezeket az érzékenységeket a csatlakozáskor sem szabad figyelmen kívül hagyni. Igen érdekes az, hogy Tony Judt szerint a társuló kelet-európai államok nehezen kivívott szabadságukat körömszakadtáig védelmezni fogják – ezért a bürokratizálódó EU kénytelen lesz szembenézni azzal, hogy néhány tekintetben meg kell majd újulnia. (Csak remélni tudjuk, hogy Magyarország is mint friss demokrácia, ezekhez a megújulást kikényszerítő államokhoz tud majd tartozni.) Tony Judt izgalmas esszéje azoknak is ad gondolkodni valót – s esetleg érveket igazuk bizonyítására –, akik a csatlakozás kérdésében hozzá hasonlóan „europesszimisták”, s azoknak is, akik egyáltalán nem szkeptikusak, akik feltétel nélkül hisznek Európa újraegyesítésében.

XX. Század Intézet – Kairosz Kiadó, Budapest, 2002.
145 oldal
2200 Ft
ISBN: 963-9406-80-5