 |
|
|
|
KIADVÁNYOK | |
|
|
|
|
Saját kiadású könyvek | |
|
Támogatott könyvek | |
|
Megjelenés előtt | |
|
Könyvbemutatók | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar államiság első ezer éve | |
|
|
|
|
 Előszó 2000-ben egy ritka évfordulót ünnepelünk, amelyről sokan, sokféleképpen emlékeztek - emlékeznek meg. A Pécsi Tudományegyetem is többféle rendezvénnyel kívánt - kíván jelen lenni az idei tudományos rendezvények sorában. A 2000. december 15-ére szervezett konferencia egyetemünk Állam- és Jogtudományi Kara Jogtörténeti és Római Jogi Tanszékének és a Bölcsészettudományi Kar Közép- és Korújkori Történeti Tanszékének korábbi együttműködéséből nőtt ki, de kötetünk mindkét karról a nevezett tanszékek oktatóinál szélesebb kutatói gárda együttműködésével valósult meg. Elképzelésünk szerint a történettudomány és a jogtörténet mezsgyéjén haladva akartuk végigkísérni a magyar államiság ezer esztendejét. Mint a kötet és a konferencia címében jeleztük: az első ezer esztendejét, hiszen ezen időponton túllépve a második ezer év első időszakába érkezünk. A december közepi időzítés sem véletlen: a szervezők István király koronázásának - így az államiság szimbolikus kezdetének - idejét az 1001. év elejére, az akkori évkezdet szerint Karácsonyra datálják. Ehhez közeli dátumra időzítettük rendezvényünket. Az első ezer év áttekintésével arra törekedtünk, hogy egyaránt bemutassuk ezer év változásainak általunk fontosnak tartott állomásait, és kiemeljük azon következményeit, amelyek jelenünket és jövőnket is befolyásolják. E gondolatot Ormos Mária tanulmánya a függetlenség témáján keresztül tükrözi. A függetlenség, amelyre való törekvés, illetve elérése esetén a fenntartására irányuló igyekezet a magyar királyság történetének szinte folytonos problémája volt, a 20. századot is végigkísérte. A Trianon után váratlanul "ölünkbe hullt" függetlenség és a rendszerváltás után megvalósuló mai függetlenség egyaránt olyan árat követelt, amelynek következményei napjaink valóságát tárják elénk. A magyar királyság alapításától kezdve jogállam volt az adott kor színvonalán. Jogállamiságunk legmagasabb szintű mai kifejeződése az Alkotmány. Emiatt kértük fel konferenciánk fő védnökének Bagi István, pécsi alkotmánybírót, akinek tanulmánya az alkotmányosság 1930-as évekbeli problémáit villantja fel. A kötetben Tóth Endre elemzi legfontosabb állami szimbólumainkat, amelyek nem egyidősek államiságunkkal, hiszen a korona, a palást és a jogar közül egyedül a palást kapcsolható az államalapító Szent István korához. Ugyanakkor mindegyik középkori eredetű és egészen a 20. század eleji utolsó koronázásig a koronázási szertartások nélkülözhetetlen és felcserélhetetlen elemei. A kötet többi tanulmánya egy-egy korszakhoz köthető, illetve egy-egy részkérdés elemzésével mutatja be a korszak sajátosságait. Sem szisztematikus jogtörténeti összefoglalóra, sem a téma teljes kronologikus feldolgozására nem vállalkoztunk, viszont a szerzők legfrissebb kutatási eredményeikkel léptek a hallgatók, illetve az olvasóközönség elé. Pécs, 2000. november 30-án Font Márta - Kajtár István szerkesztők |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
|
||||||
 |
 |
 |
||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
 |
 |
||||
 |
||||||
|
 |
|
||||
|
||||||
|
||||||
Fejlesztette a
CENTER.HU Kft.
mail.terrorhaza.hu 1@mail.terrorhaza.hu