 |
|
|
|
KIADVÁNYOK | |
|
|
|
|
Saját kiadású könyvek | |
|
Támogatott könyvek | |
|
Megjelenés előtt | |
|
Könyvbemutatók | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
Filep Tibor: Debrecen 1956 | |
|
|
|
|
 Előszó Debrecen az évszázadok folyamán jelentős és meghatározó szerepet játszott a nemzet történetében. A három részre szakadt ország kritikus pontján, a királyi Magyarország, a török bizodalom és a független Erdély határán alkalmazkodó képességével, áldozatvállalásával őrizte a protestantizmus szellemiségén alapuló sajátos világát, függetlenségét. Nem véletlen, hogy a nemzeti tradíciókat őrző, szabad szellemiségű város 1849 januárjában a szabadságharc nehéz napjaiban a forradalmi Magyarország fővárosa lett, és egymásra talált a debreceni polgárság és Kossuth Lajos, megteremtve a dicsőséges tavaszi hadjárat alapjait. A város egy évszázadon át őrzője volt a szabadságharc örökségének. Nem tekinthető véletlennek, hogy az ötvenes években, a kommunista diktatúra éveiben Debrecen lakossága szívében megőrizte a demokrácia és az emberi a szabadság utáni vágyát. 1956. október 23-án a debreceni egyetemisták az országban elsőként vonultak az utcára, bontották ki a szabadság zászlaját, és a délutáni órákban csatlakozott a fiatalokhoz a város lakossága. Azon a napon, először az országban Debrecenben lőttek a békés tüntetőkre a diktatórikus hatalom védelmében, itt a Kossuth utcán folyt először vér a forradalomban a szabadságért. A lakosság általános politikai sztrájkkal válaszolt a kommunisták drasztikus lépésére és térdre kényszerítette a diktatórikus hatalom helyi vezetőit. Október 26-án Debrecenben győzött a forradalom, a polgárok demokratikusan választott képviselőiből álló új közhatalmi szervezet irányította a város életét. A történelem alig néhány napot adott Debrecennek, hogy megkezdje a civitas szellemi, politikai arculatának újjáépítését. Azokban a lázas napokban a debreceniek - középiskolás diákok, munkások, értelmiségiek, művészek, egyetemi tanárok - hittel, reménnyel tervezték szabaddá vált országuk és városuk jövőjét. A november 4-i szovjet támadás után, és a nemzet ellen forduló kommunista vezetőkkel szemben a debreceniek elkeseredve vívták a forradalom utóvédharcait, általános politikai sztrájkkal válaszoltak az újjászerveződő kommunista hatalom intézkedéseire. A forradalom tizenkét napja és az utána következő hónapok Debrecen történelmének fényes napjai voltak. A forradalom történéseit a hazaárulás bűnében fogant Kádár-hatalom igyekezett kitörölni a nemzet emlékezetéből. Beszélni, az igazat megírni az októberi és novemberi napokról nem lehetett. Az MSZMP propaganda kiadványai úgy az országban, mint szűkebb pátriánkban, a hazugság vadvirágaival borították el a történelmi valóságot. Generációk nőttek úgy fel, hogy nem tudták, mi történt valójában 1956 őszén Magyarországon. A szabadságharc leverése utáni terror légköre hallgatást parancsolt, az események irányítói és vezetői mögött pedig bezárultak a börtönök és az internáló táborok kapui. A z1990-ben bekövetkezett rendszerváltozás teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a XX. Század a - nagyvilág által is - egyik legjelentősebb történelmi eseményének tartott magyar forradalomról a felnövekvő nemzedékek megtudják az igazságot. Debrecen város önkormányzata nagy gondot fordít arra, hogy a város szellemiségének, történelmének értékeit megőrizze, hagyományait ápolja és megpróbálja az elmúl évtizedek értékpusztító helyi politikájának rombolásait ellensúlyozni. Ezért támogatja az 1956-os debreceni forradalom történetéről írt egy évtizedes kutatómunkán alapuló monográfia megjelenését. Mert csak úgy építhetjük bizton jövőnket, ha tudjuk, milyen volt múltunk, milyen alapokra építhetjük a jövő század cívis városát, közös otthonunkat. Kósa Lajos Debrecen polgármestere |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
|
||||||
 |
 |
 |
||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
||||||
 |
 |
 |
||||
 |
||||||
|
 |
|
||||
|
||||||
|
||||||
Fejlesztette a
CENTER.HU Kft.
mail.terrorhaza.hu 1@mail.terrorhaza.hu