Diós Judit összeállítása.

Rip: - Schmidt Mária történész azt mondta, hogy ha Kádár János hatvan éve elvesztette volna a hatalmát, akkor diktátorként tartanánk számon, de hátra volt még két évtized.

Schmidt Mária: - Kádárnak a teljesítménye, a hatvanas évek közepétől kezdődő időszakban, teljesen más megítélés alá esik, mint az azt megelőző időszakban, hiszen nemcsak az 56 utáni megtorlásban érte nagyon súlyos trauma a magyar társadalmat, a kegyetlen kivégzések, a súlyos börtönbüntetések, az emigrációba kényszerített százezrek, hanem az azt megelőző rendszerben, tehát a Rákosi időszak alatt is, amelynek egy időszakában Kádár János vezető pozíciókat töltött be, többek között belügyminiszter volt. És itt nemcsak a Rajk- perre gondolok, hanem a Mindszenthy elleni perre, Pócs-Petri ügyére, az ÁVH irányítására, a kulákverések megszervezésére, a kuláküldözésekre is, ez mind Kádár János életművének a része.

Rip. - Azt mondta Kádár Jánosról, hogy nagyon gyáva volt, alattomos, kíméletlen és hogy nem volt egy jelentős személyiség?

Schmidt Mária: - Azt nem mondtam, hogy nem volt jelentős személyiség, szerintem jelentős személyiség volt, nem voltak igazán szerelmei, barátai, érzelmei, a hatalmat szerette igazán, mindezek ellenére jó politikussá vált, és hát ez a legfontosabb, ami egy politikust minősít.

Rip: - Párhuzamot vont napjainkkal, azt mondta, hogy sajnos a kádárista nómenklatúra egy része irányítja ma, kormányozza ma Magyarországot.

Schmidt Mária: - Mindenki tudja, hogy a KISZKB-nak, az utolsó garnitúrájának egy része ült át egy az egyben a mai legnagyobb kormányzópártnak a vezetésébe.

Rip. - Az a kérdése ennek a napnak, hogy mit kezdjünk vele, mit kezdjünk Kádár Jánossal?

Schmidt Mária: - Beszéljünk róla, gondolkodjunk róla közösen, próbáljuk megnézni, hogy mi az, ami érték, mi az, amit át kell mentenünk, mi az, ami jó volt benne, és mi az, ami nem folytatható, és rossz.

Rip. - M. Kiss Sándor történész, az előadásának az utolsó mondata az volt, hogy Kádár János félt.

M. Kis Sándor: - Kádárnak volt egy sajátos pályafutása, amiben kis döccenők voltak. Ha valaki ismeri a Munkásmozgalom történetét, akkor az tudja, hogy ezeket egy adott pillanatban, ha éppen szükséges számon kérhetik. Na most, hát Kádár esetében is megtörténhetett volna ez, ő ifjú munkásként, egyszer már kizáratódott az akkori KIMSZ-ből, az Kommunista Ifjúság Magyarországi Szövetsége, ez valamikor a harmincas években volt, azután a II világháború idején nem ment el Kádár egy illegális találkozóra, ami szintén bűnnek számított, azután a Békepártnak a létrehozása, tehát volt az ő életében néhány olyan dolog, amely magyarázatot követelt volna, ha ezt valaki meg akarja tőle kérdezni. Először őt komolyan 1950-ben kérdezik meg, ami eléggé megviselte az idegeit, mint ez köztudott. Na most 956-ban, amikor az ember egy ilyen posztot elvállal, mint amit Kádár elvállalt, akkor számolni kell azzal, hogy az ellenfelei, akár Magyarországon, akár kint a Szovjetunióban,
a nála balrabb lévők ezt még az orra alá dörgölik. Ennek a Kádárnak is volt Magyarországon egy szélsőbaloldala, adott esetben például az ÁVH-sok, a Rákosi Mátyás hívei, akik Kádár Jánost árulónak tartották. A kép így teljes.

Rip: - Valery Musatof történész-diplomata, 1964-73 között, a Szovjetunió külügyminisztériumában dolgozott. 2002 és 2006 között, pedig Oroszország magyarországi nagykövete volt. Hogyan látja ön Kádár János személyét. "Én személyesen többször találkoztam vele, dolgoztam, közelebbről ismertem. Azt gondolom, hogy ő az egyik legjelentősebb magyar politikus a XX században. Nagy eredményeket ért el, tehetséges, okos magyar politikus volt, természetesen kommunista politikus, de mindenképpen magyar kommunista, aki mindig Magyarország érdekeit szem előtt tartotta, minden cselekedetnél. Nagyon jóban volt a Szovjetunió vezetőjével, Hruscsovtól kezdve, Gorbacsovig, én nem tudok egyetérteni azokkal a felszínes és nagyon emocionális ítéletekkel, hogy nemzetáruló, hogy hóhér, stb., nem lehet erre szűkíteni. Fő eredménye Magyarország felvirágzása, a hatvanas-hetvenes években."

Rip: - A fellendülés alatt, az új gazdasági mechanizmust érti?

"Mindent, tulajdonképpen a konszolidáció, a mezőgazdaság szövetkezeti erősítésének gazdasági mechanizmus, mert ebben van egyik maradandó eleme a politikájának, amely elősegítette Magyarország átalakulását a piaci körülmények között. Magyar gazdasági reform nagyon is nagy dolog volt. Kádár örökség érdemel nagyobb elemzést, hogy jobban megértsük ezt a korszakot, és nem szabad a mai szemmel mindent megítélni és csak 56-n keresztül."

Rip: - Rajner M. János történész, az előadásában azt feszegette, hogy vajon reformer volt-e Kádár János.

Rajner M. János: - Milyen eredményei voltak, ugye a 68-s reformnak, nem voltak túlságosan nagy eredményei véleményeim szerint. A gazdasági mechanizmus reformra egy nagyjelentőségű és viszonylag nagyhatású korrektív lépéseként, kiigazító lépésként tekinthetünk, nem célozta és nem is eredményezte, a szovjet típusú kommunizmus alapvető megváltoztatását. Kádár János pedig egyáltalán nem volt reformertípus, viszont egy józan pragmatikus politikus volt, amikor úgy mérlegelt, képes volt még ilyen reformokat is elfogadni, de képes volt visszacsinálni őket, ahogy ezt a hetvenes években tette, Kádár János azért változtatott 68-ban is, meg máskor is bizonyos politikai praxisokon, gyakorlatokon, mert úgy látta, hogy változtatni kell a változatlanságért.

Rip: - Mondhatjuk azt, hogy ez félelem volt egy következő 56-tól?

Rajner M. János: - Ez minden döntésében 56 óta ott volt, Kádár János nem keresett új utakat, mint egy reformer, az ő attitűdje az útkarbantartó attitűdje volt, akinek azon jár az esze, hogy a kátyúkat befoltozza, hogy simán lehessen haladni. Egyetértek az egyik valódi magyar kommunista reformerrel, Nyers Rezsővel, aki azt mondta egy visszaemlékezésében, hogy Kádár Jánosnak alig volt szerepe a gazdasági mechanizmusreform kidolgozásában, de a mellette való döntésben, a hatvanas évek közepén, elsődleges szerepe volt.