Mv.: - Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, jó reggelt kívánok.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Jó reggelt kívánok.

Mv.: - Ma tíz órakor az Andrássy Egyetemen ...

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: -Holnap.

Mv.: - Ez holnap van? Elnézést, akkor még ráérünk, jó? Tehát akkor holnap tíz órakor az Andrássy Egyetemen megnyitja a Mit kezdjünk vele című konferenciát és az a bizonyos vele nem más, mint Kádár János. Ez egy nemzetközi konferencia és kezdődik egy filmvetítéssel.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Igen.

Mv.: - Ez miről szól ez a film?

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Kádár Jánosról szól, és ő róla.

Mv.: - Igen? Ja, ez a Kádár utolsó beszéde című?

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Hát nem az. Ez egy külön erre a konferenciára készült kisebb összeállítás, ami egy ilyen hangulati aláfestés, meg egyfajta kérdés felvetés is, amivel szeretnénk indítani ezt a konferenciát, amitől azt várjuk, hogy sokféle szempontot ad majd ahhoz, ahogy talán érdemes elkezdenünk Kádár Jánosról gondolkodni.

Mv.: - Most kell kezdeni?

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Eddig is gondolkodtunk, de talán most egy kicsit másképp kéne. Én azt szeretném, hogy ha Magyarországon úgy tekintenénk vissza erre a Kádár-rendszerre, hogy ne fehér meg fekete válaszokat keressünk rá, mert az nem fog menni, mert Kádár egész tevékenységét nem lehet beszuszakolni se a tömeggyilkos, se a konszolidációt eredményező nagy formátumú politikusnak a ...

Mv.: - Igen, ő sok minden volt. Nem lehet rá azt mondani, hogy ez volt, vagy az volt.

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Igen, nem lehet, ez is volt, meg az is volt és hát nagyon hosszú az az időszak, több mint három évtized, amikor ő meghatározta ennek az országnak az életét, a karakterét, a jellegét, és ez a három évtized is nagyon sokféle. És akkor még nem beszéltünk az azt megelőző időszakról, hiszen ő a második világháborút követő időszakban, tehát a ´45 utáni időszakban is, már ´56 előtt is egy jelentős politikai szereplője volt ennek az országnak. Tehát sokféle szempontot szeretnénk erre az asztalra, erre a tetszőleges szimbolikus asztalra feltenni és azt reméljük, hogy elkezdünk egymással beszélgetni róla. Nagyon különböző felfogású embereket hívtunk meg.

Mv.: - Én most láttam ezt a listát, de olyat mint, hogy ha nem láttam volna benne, vagy nem ismerem akkor az illetőt, aki kifejezetten Kádár párti. Tehát aki azt mondja, van olyan, például Moldova György itt volt nemrégiben és ő azt tartja róla, hogy ő a XX. század legnagyobb magyar politikusa, vagy államférfija.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Hívtunk olyat, aki személyesen ismerte és munkatársa volt, például Szórádi Sándor el fog jönni, ...

Mv.: - Ja, ez az a Szórádi, aki, ő nem valami KISZ-es volt?

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - KISZ-es vezető volt, igen és eljön Muszatov úr, aki 2006 januárjáig Oroszország Magyarországi nagykövete volt és ´64-től a Külügyminisztériumban dolgozott. Tehát kvázi orosz részről tartott kapcsolatot Magyarországgal. Ő is elfogja mondani, hogy mit jelentett az oroszok szempontjából ez és eljön Kornis Mihály, de eljön Herczegh Géza, eljön az a fiatal angol kutató, aki tavaly jelentette meg magyarul a könyvét, a Kádár János jó elvtárs. Tehát nagyon sok és hát természetesen M. Kiss Sándor, vagy pedig Horváth Miklós, Lánczi András, tehát nagyon sokan lesznek, Rainer M. János. Mindenféle aspektusból szeretnénk vizsgálni ezt a jelenséget, ezt a korszakot, ezt a hagyományt, ezt az örökséget, amit Kádár János jelent.

Mv.: - Valamikor azt gondoltuk, hogy az, hogy Magyarországon valamiféle maszek világ is kialakult a Kádár alatt, tehát ez ´62-től kezdődött nagyjából.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Egy kicsit később.

Mv.: - Rendben van, de ´62-ben elkezdődött azzal, hogy eltörölték a számlaadás szerinti megkülönböztetést hivatalosan az egyetemek és ...

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Azért még az én időmben is ott volt az F-betű meg az X azért az osztálynaplókban, tehát azért ez nem volt olyan.

Mv.: - ´62-ben F betű volt?

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Fizikai dolgozóknál az F betű igen, meg az X, hogy azért nem ...

Mv.: - Lényeg az, hogy volt itt mit tudom én háztáji gazdaság, nem a járási pártbizottság mondta meg, hogy mit kell a TSZ-nek termelni. Tehát bizonyos különbségek voltak egy átlagos kommunista ország gyakorlatához képest és azt gondoltuk, hogy ez minket, hogy ha eljön a demokrácia, akkor így fogunk fel elhúzni a többiektől és ez nem következett be.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Az egy nagyon érdekes dolog, hogy az a képzet, ami bennünk volt és talán erről is fogunk holnap beszélni, hogy ez mennyire volt reális, márpedig az, hogy mi sokkal jobban állunk, mint a környező országok, hogy ez így volt-e, vagy nem? Mi úgy éreztük, hogy így van, mi úgy éreztük, hogy jobb az élet, mint amilyen mondjuk Romániában volt. Átmentem az unokatestvéreimet meglátogatni, vagy átmentünk Csehszlovákiába, vagy az NDK-ba, hát ami egy szürke festékkel volt az egész ország lefestve és nem lehetett kibírni, tehát mi így éreztük. Igaz, hogy ennek nagy eladósodás volt az ára és, hogy az egész rendszer nálunk is egy gazdasági összeomlásba torkollott, mint ahogy az egész rendszer összeomlott ´90-re és hát elindultunk akkor nagyon nagy illúziókkal a demokráciának és a piacgazdaságnak az útján. Hogy miért jutottunk oda, hogy most ilyen válságba került az ország úgy gazdaságilag, mint a közérzetünket tekintve, hogy ez mennyiben a Kádár-rendszernek az öröksége, amit még mindig nyögünk vagy mennyibe mi magunk vagyunk már ezért felelősek, ezen érdemes lenne elgondolkodni és nem biztos, hogy az a hagyaték, amit a Kádár-rendszer ránk hagyott, hogy az a hagyaték akadályoz meg minket abban, hogy most sikeresebbek legyünk ebben a rendszerben, de biztos vagyok benne, hogy van szerepe. Tehát ezért is fontos, hogy foglalkozzunk ezzel az örökséggel, hogy lássuk azt, hogy mik azok a beidegződések, mik azok a hozzáállások, amelyek gátolnak minket abban, hogy tovább lépjünk a XXI. században, miért tart még minket ez a Kádár-rendszer még mindig fogságban és szerintem, hogy ha elkezdünk erről beszélni és el kezdjük elemezni, akkor talán túl tudunk jutni róla.

Mv.: - Fogságban tart minket még a Kádár-rendszer?

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Igen, mert illúzióink vannak még mindig. Visszamenőleg is illúzióink vannak, meg talán úgy gondoljuk, hogy az a felelősség, amivel mi nem rendelkeztünk egyszerű állampolgárok a Kádár-rendszerben, mert az az új kiegyezés, amit Kádár mondjuk a ´60-as évek közepétől megkötött a magyar néppel az arról szólt, hogy a politika az a párt dolga, a közügyekkel ne törődjünk, de ezt cserében megkapjuk a civil életet, a magánszférát, gazdagodhatunk és élhetünk és nem leszünk megerőszakolva a politikával. Azt bízzuk rá.

Mv.: - De ők sem voltak felelősek semmiért, mert hiszen ott volt a nagy Szovjetunió.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - És ők sem voltak bizonyos fokig, amikor bármi volt, akkor azt mondták, hogy hát csinálnák, de hát tudjátok. És ez a fajta dolog ebből nagyon nehéz felnőtté válni. Tehát nagyon nehéz belátnunk, hogy mi magunk vagyunk felelősek mindenért, a politikáért is. Nem a politikus a felelős, mi vagyunk felelősek, mert hagyjuk, hogy ezt csinálják velünk. Ezt meg kell még szoknunk, erre rá kell még ébrednünk. A demokrácia arról szól, hogy minden politika és mindenért mi vagyunk felelősök és ezt nem tudjuk senki másra áthárítani. Tehát ebben a tekintetben nagyon nagy változásra van szükség például a Kádár rendszerrel szemben.

Mv.: - De ebből a szempontból nincs nagy különbség egyébként Magyarország és más hasonló országok között, nem?

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Azért van nagy különbség, mert nálunk azért a konszolidáció épp azok miatt az előnyök miatt, amelyeket a Kádár-rendszer hozott, sokkal manipulatívabb és sunyibb volt a hatalomgyakorlás, mint mondjuk Romániában. Hát ott az, hogy az egy kemény diktatúra és az elnyomás, és az emberek megerőszakolása minden percben érezhető volt, hát ez teljesen egyértelmű volt, de ugyanez volt a helyzet Lengyelországban. Hát ott ugye ´81 után hát egyszerűen nem volt kérdés.

Mv.: - Ott van Oroszország, visszasírják. A lakosság nagy többsége visszasírja.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Azt én nem tudom megmondani. Hogy innen mi mit látunk Oroszországból és, hogy ők kit mit sírnak vissza, ki sírja vissza, hogy teszik fel a kérdést, nagyon nehéz erre valamit mondani. Az a rendszer összeomlott, az működésképtelen volt, az a történelem egy zsákutcájának bizonyult, folytathatatlan volt nálunk, Oroszországban, mindenhol. Nem lehet oda visszamenni, ezt az oroszoknak is tudniuk kell és úgy látom, hogy tudják is.

Mv.: - Hát a Putyin tudja, de azt is tudja, hogy sokan visszasírják és erre neki játszania kell. Tehát ez már egész más téma, jut eszembe, hogy jön ide Kádár János? Na szóval holnap van ez az értekezlet. Majd figyeljük.

Schmidt Mária, pen. Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Holnap és az interneten is egyenes élőben fogjuk adni a Terror Háza honlapján be lehet kapcsolni. Egyébként mindenkit szeretettel várok az Andrássy Egyetemre, holnap 10 órakor.

Mv.: - Köszönöm szépen.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: - Köszönöm szépen.