Fázsy Anikó, a Nagyvilág világirodalmi folyóirat főszerkesztője Koestler korát elemezve a könyv bemutatóján elmondta: "A 20. század két rendszert termelt ki, a nácizmust és a kommunizmust. Mindegyik egy tőről fakadt. Mivel sok-sok ember egyéni történetéből adódott össze, arról szólt, hogy milyen választ adunk a bűnre." Szőcs Géza író, az est másik házigazdája alapos, kiválóan dokumentált, tárgyszerű Koestler-pályaképnek nevezte Körmendy könyvét. Meglátása szerint a szerző nem magyar szemüvegen keresztül elemezte az összefüggéseket, mégis egy kicsit több empátiával tette, mint egy svéd vagy angol kutató. Az író kiemelte: "Nem értem, hogy egy ilyen formátumú írónak, aki az 1940-ben megjelent, Sötétség délben című művével átalakította a történelmet, aláásta a szovjet birodalmat, miért nincs sem emlékszobája, sem pedig szobra Budapesten. " A könyv szerzőjétől, Körmendy Zsuzsannától megtudtuk: a 2003-ban megjelent, Orwellről szóló kötete írásakor határozta el, hogy részletesebben foglalkozik Koestlerrel. A két író ezer szállal kötődött egymáshoz, személyes barátságon túl elképzeléseik is sokban hasonlók voltak. A háború végén például közösen akartak petíciót írni, amellyel a később kialakuló hidegháborúnak akarták elejét venni. A szerző elmondása szerint négy évet dolgozott könyvén, az író életét is végigkövette, de alapvetően a műveiből indult ki, azok alapján értelmezte mindazt, amit el akart mondani a világnak. "A legnagyobb bánatom, hogy ez a nagyszerű író, akinek műveit Közép-Európában mélyebben értik az emberek, mint Angliában, ahol élete nagy részét leélte, nincs kellőképpen jelen a hazai köztudatban." Parcsami Gábor
|