Az Európa Napok helyszíne, a XXI. Század Intézet Határőr u. 35-ben található épülete. A mit jelent a csatlakozás a nyugdíjasoknak, a munkavállalóknak, a gazdáknak és a kis- és középvállalkozóknak kérdésköreiben, négy napon keresztül, szakértők és politikusok vezetésével, és a hallgatóság bevonásával keresik a válaszokat az Uniós csatlakozás megválaszolatlan kérdéseire.
Hallgatva és átélve az uniós csatlakozás valós érvrendszerek nélküli médializálását, joggal merülhet fel a kérdés: melyik a mi Európánk. Az amelyiket a televízió, a rádió, a sajtó, az Internet, vagy az óriásplakátok sugároznak, vagy esetleg az amelyiknek úgy lehetünk tagjai, hogy meg is értjük működését.
Így az első alkalommal március 31-én 14 órától, a Mit jelent a csatlakozás a nyugdíjasoknak problémakör keretében indult meg a vita sorozat. Mátrai Márta a Fidesz Frakció Szociális Kabinetéből, vitaindítójában arra kereste a választ, hogy az uniós csatlakozás után hogyan alakul majd a bérfelzárkóztatás. Mikor, hogyan és mitől változhatnak a bérek és nyugdíjak, ha a jelenlegi kormány egyrészt még bele sem kezdett, a már most látszó, de a csatlakozással valóságossá váló bérrendezés megoldásának megtervezésébe. Önmagától a belépés tényétől még sem a bérek, sem a nyugdíjak nem fognak változni, s nem elhanyagolható az sem, hogy nyelvtudás tekintetében nem vagyunk elég versenyképesek.
Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke vitaindítójában előadta, hogy kérdésekkel fordulnak a miniszterelnökhöz, amelyekre mindenképp választ is várnak. A kérdések közt sokak mellett a beígért tizenharmadik havi nyugdíj rendezése, az özvegyi nyugdíj előirányzott tíz százalék helyett csak öttel történő és novembertől bevezetésre kerülő emelése, valamint a nemrég bevezetett méltányossági nyugdíj elhibázott kialakítása is szerepel.
Megfogalmazta, hogy a méltányossági nyugdíj, inkább segély, mint valós támogatás, mivel pályázni kell rá és körülbelül nyolcszázezer pályázó várható, amire hatszázmillió az eddigi előirányzat. Nagyon valószínű, hogy négyszázötvenezer ember nem részesül belőle. A pályázat feltétele, hogy a folyósított nyugdíj összege nem haladhatja meg a minimális nyugdíj kétszeresét. Jelenleg ez a minimális nyugdíj 21 800 Ft., tehát, aki ennek a kétszeresét, akár csak száz forinttal túllépi, már nem is pályázhat.
Számoljuk át a magyar nyugdíjminimumot euróra, és hasonlítsuk össze például a szomszédos Ausztria 600 eurós minimál nyugdíjával. Érdekes lesz a különbség. Az Európai Unión belül a folyósított nyugdíj az adott tagország belügye, tehát rendszere és összege független a csatlakozástól.
Nyitray Imre, szociológus, szociálpolitikus – aki mint a terület szakértője vett részt a rendezvényen – vázolta, hogy nincs egységes nyugdíjrendszer az Európai Unióban. Négy nyugdíjbiztosítási rendszer honos az unióban: a skandináv modell, az Angol – Ír modell, amely az önsegélyezésre épül, a kötelezően biztosítottak rendszere (ilyen Magyarország is) és a vegyes biztosítások rendszere, mint Olaszországban, ahol 53 típusa működik.
Hazánkban hatalmas problémát jelent a fekete gazdaság, hisz ez által csökken a befizetők száma. A nyugdíj megállapításánál csak az utolsó, munkában töltött 3-5 év számít – ekkor próbál meg mindenki ráhajtani a magasabb fizetésre.
Jogosan tehető fel tehát a kérdés: ki fizeti a nyugdíjat, ha nincs elég munkavállaló. Nem valószínű, hogy csak a migráció, a betelepítés lehet az egyetlen megoldás. Tény viszont, hogy folyamatos az elöregedés. Az EU-ban – mint fogalmazott a szakértő – a GDP 15%-ában határozták meg a nyugdíjakra fordítható összegeket.