Frontmozi: Flyboys – Égi lovagok (2006)

Első világháborús alkotásokat felvonultató Frontmozi-vetítéssorozatunk májusi állomásán a 2006-os Flyboys – Égi lovagok című angol–amerikai filmet láthatták a Kino Café Moziba látogató érdeklődők.

A vetítés előtt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Gondos László hadtörténésszel beszélgetett.

Békés Márton elmondta, az előző októberben vetített Vörös báró után ezúttal ismét egy repülős mozi került a repertoárba. Ismertette, a film több részlete is a valóságon alapul, így Thenault kapitány (Jean Reno) a repülőszázad parancsnoka egy valós francia parancsnok figurája alapján született meg, ahogy Whiskey, a kabalaoroszlán sem teljesen a fikció szüleménye.

Hiteles, jó hangulatú filmet látunk. Bár hozzá kell tenni, a veszteségek néhol eltúlozva jelennek meg, hiszen nem cserélődtek le ilyen gyorsan a hadszíntéren a rutinos pilóták – szögezte le Gondos László. „Azt nem tudom, mennyire használtak levéltári forrásokat, de könyvalakban publikált életrajzokat biztosan.” – emelte ki a hadtörténész, példaként említve, hogy a két főszereplő pilóta alakját több katona személyiségéből gyúrták össze, amit a fennmaradt életrajzok is bizonyítanak.

Annak kapcsán, hogy a filmben látható pilóták kézi lőfegyvereket is használtak, Gondos László elárulta, ez tudatos védekező mechanizmus volt a katonák részéről, hiszen ha lezuhant a repülőgép ellenséges területen, akkor legalább az illúzió megvolt, hogy az illető meg tudja védeni magát. A hadtörténész elmondta, az első világháborúban a pilóták arra is rájöttek, hogy mivel elég közel repülnek egymáshoz, kézifegyverrel akár le is lőhetik egymást. „Az Osztrák–Magyar Monarchia első hivatalosan elismert légigyőzelme” is ilyen jellegű siker volt.

Gondos a filmben megjelenő lovagiasság erényéről elmondta, erre valóban voltak példák a világháborúban, ám a felek feladata elsődlegesen a harc volt, így ha úgy adódott, kíméletlenül le kellett lőniük az ellenséget.

Információk a filmről:

A Flyboys - Égi lovagok című film a Francia légierőben harcoló Lafayette repülőszázad fiatal amerikai pilótáiról szól.

Az alkotást valós történelmi események inspirálták, a főszereplők alakja a század pilótáinak visszaemlékezésein alapulnak, de többnyire kitalált személyek.

A film izgalmasan és hitelesen kidolgozott részeket tartalmaz a pilóták életéről, bevetéseiről. Látványos repülős csatajelenetek jellemzik, emlékezetes például a kigyulladó zeppelin lelövése.

Az amerikai rendező Tony Bill széles palettán krimiket (Monk, a flugos nyomozó, sorozat), vígjátékokat, drámákat és romantikus filmeket (pl. Dirty Dancing) is rendezett. A 2006-ban debütáló Flyboys az egyetlen háborús filmje.

A történelmi háttér:

Az USA hadba lépése előtt a Wilsoni adminisztráció ugyan hivatalosan nem támogatta, de nem is tiltotta, hogy az amerikai állampolgárok a szövetséges hadseregekben szolgáljanak. Franciaország a diplomáciai viták elkerülése végett először az idegenlégióba vette fel. Az Amerikai Század (Escadrille Américaine) először Verdunnél került bevetésre 1916 májusában. A németek tiltakozásának hatására a század felvette a Lafayette Század (Escadrille Lafayette) nevet. Lafayette márki az amerikai függetlenségi háborúban a britek ellen harcolt, majd jelentős szerepet játszott az 1789-es és az 1830-as francia forradalomban, tehát a két nemzet közös hőse. Az alakulat hamarosan több száz amerikai önkéntest vonzott, hogy hadtestté duzzasztották (Lafayette Flying Corps) és Vedunon kívül bevetették a somme-i csatában, a Passchendaele hadjáratban és a Nivelle-offenzívában. A század hamarosan hírnévre tett szert, azáltal, hogy 20 hónap alatt 57 német gépet lőttek le. A film – valószínűleg terjedelmi és dramaturgiai okokból – nem szól a Lafayette Flying Corpsról, hanem kizárólag a Lafayette Századról. Az USA hadbalépése után a századot beolvasztották az amerikai légierőbe.

Thenault kapitány (Jean Reno) valós személy, a század francia parancsnoka volt.

A század oroszlánja:

Több repülőszázad is büszkélkedhetett állatkabalákkal. A filmben is feltűnő Whiskey, a Lafayette repülőszázad egyik oroszlánja. (A másikat Sodának hívták.) Whiskey-t Párizsban mindössze 500 frankért vásárolták. Arra a felvetésre, hogy a vadállatot esetleg ketrecben kellene tartani, Jim McConnell, a század egyik tagja így válaszolt: "Miért kellene őt rácsok mögé dugni? Tudja, hol a határ." Whiskey-t megtanították arra, hogy ha egy látogató érkezett a századhoz, egy bizonyos jelre előjöjjön rejtekhelyéről, s rávesse magát gyanútlan áldozatára. A század tagjai ilyenkor hatalmas nevetésben törtek ki, a vendég azonban nem mindig.

A század jelvénye egy fejdíszes indiánfej volt.

Vissza