Utolsó órában van az ország, hogy szóra bírja a XX. század történelmét, különben a mai szélsőséges hazugságok beszélnek helyette; ha Magyarország múltja elnémul, a csendet a hazugság, a gyűlölet és kirekesztés hangja tölti majd be - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök az Emlékpontok elnevezésű audiovizuális történelmi emlékgyűjtési program elindítása alkalmából.

A kormányfő az Emlékpontok programot - amelynek projektgazdája a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány - meghatározónak nevezte Magyarország jövője szempontjából. Szerinte a diákok azzal, hogy a történelmi tanúkkal - többek között szüleikkel, nagyszüleikkel, dédszüleikkel - interjúkat készítenek jól előkészített módszertan alapján, közelebb hozzák a fiatal generációknak a közelmúltat.

Schmidt Mária a sajtótájékoztatón úgy vélte: ha a fiatalok nem ismerik meg a "szabadsághiányos időket", akkor később nem fogják tudni értékelni a demokráciát, és az ismeretek hiánya a szélsőségek felé sodorja majd őket. Sok kifejezést - például maszek, csengőfrász, békeharc - "hála Istennek" nem ismernek testközelből a diákok, ezeket az információkat viszont megkaphatják az idősebb generációktól az interjúk során - jegyezte meg.

Terveik között említette, hogy digitalizált videointerjúkat, oktatási segédanyagokat és nagy tudástárat szeretnének létrehozni, amit a jövendő kutatók is használhatnak majd. A projektet a tudományos élet képviselői is támogatják, többek között Gerő András, az ELTE történészprofesszora, Borhi László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Granasztói György, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanára és M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Az oktatási intézményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályáztatja - mondta.