Mv.: A XX. Század Intézetben tudományos konferencia keretében történészek részvételével elemezték a nyilas korszakot.

Mv.: Schmidt Mária történész a Terror Háza Múzeum főigazgatója megnyitó beszédében rámutatott, a rendszerváltás óta nincs egyetlen olyan politikai csoport Magyarországon, amelynek ideológiájában jelen lenne ez a gondolkodásmód.

R.: A résztvevők arra vállalkoztak, hogy beszéljenek arról, ami Magyarországon 1944. október 15-ével megkezdődött, de soha nem lett volna szabad megtörténnie. Ezekkel a szavakkal indította a neves történészek közreműködésével rendezett konferenciát Schmidt Mária. Mint fogalmazott, bosszantó aktualitás kiséri az emlékezést a magyar történelem legkeserűbb leckéjére, ezért feltette a kérdést, miként érdemelhette ki a nemzet figyelmét a hungarista Bácsfi Diana csoportja, akiket csak tudatlanságuk vezérel.

Schmidt Mária, a  Terror   Háza  Múzeum főigazgatója: Érdemes elgondolkodni azon, miként válhat valódi médiatényezové egy zavaros elméjű gyermekasszony, aki néhány tucat követővel egyetemben képes megingatni vagy készül megingatni, idézőjelben mondom, a magyar demokrácia alapjait.

R.: Tőkéczki László politológus szerint a nyilas vészkorszak legfőbb tanulsága, hogy egy szélsőséges eszme bármely közösséget milyen veszélyekbe sodorhat.

Tőkéczki László politológus: Nemcsak azért, mert egyeseket elpusztít, hanem azért is, mert megmérgezi azt a történelmi helyzetet, ami későbbiekben is visszaköszön állandóan a késobb élő generációk életében, és főleg akkor van ez így, hogyha utána szabad kibeszélésnek a lehetősége, a tisztázásoknak, a kölcsönös fájdalmaknak és sérelmeknek az ügyét nem tudjuk tisztába tenni.

R.: A vészkorszakot túlélt Mezei András költő felidézte a Szálasi hatalomátvétel napját, amikor gyermekként előbb boldogan tépte le magáról a sárga csillagot, majd a puccsista nemzetvezető rádióbeszédét követően még aznap megfenyegette a rendőr, zsidók, ne örüljetek, majd vitték őket a csillagos házakból a következő napokban a haláltáborokba.