Mv.: - Mit jelentett a nyilas korszak Magyarországon, milyen bűnöket követtek el a nyilasok, milyen ideológia nevében? - ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni A múlt árnyai című konferencia, amelyet a XX. Századi Intézet rendez a nyilas hatalomátvétel hatvanadik évfordulóján. A konferencia résztvevőivel beszélget Nánási Anikó.

R.: - Mezei András költő:

Mezei András költő: - Édesapám magyarnóta-énekes volt, őt elvitték Auschwitzba, édesanyámmal itt maradtunk a budapesti gettóban. Mi kikerültünk a Dunapartra, megmenekültünk, kikerültünk a téglagyárba, megmenekültünk, mondhatnóm, hogy mindenütt ott voltam, ahol a halál szele meglegyintett bennünket. Amikor édesapámat elvitték, ölni tudtam volna egy németet, de ez elmúlt belőlem, nincs bennem bosszú.

R.: - Schmidt Mária, a  Terror   Háza  Múzeum főigazgatója:

Schmidt Mária, a  Terror   Háza  Múzeum főigazgatója: - A nyilas eszmerendszer semmiképpen nem része a XXI. századi Magyarországnak, ezért a történelem feladata az, hogy foglalkozzon vele. Minden országban van egy kisebbség, ne csináljunk úgy, mintha ez egy reális veszély lenne, enyhén szólva is aránytévesztésnek tartom, hogy egymás után mindenki úgy érzi, hogy kötelező hitet tenni arra, hogy a nyilasoknak nincs helye Magyarországon. Szeretném leszögezni, hogy hatvan éve nincs helyük!

R.: - Szita Szabolcs történész:

Szita Szabolcs történész: - A Bécsi úti halálmenetek a nyilas  terrornak  elfelejthetlen elemei, ötvenezer embert gyalogoltattak novemberben a nyugati határra, és amikor már teljesen biztos volt a vereség, újra deportáltak, minden harmadik ember elpusztult kényszermunkások seregében, így vesztettük el Szerb Antalt, Halász Gábort, Sárközi Györgyöt és még sokan másokat. A deportálás Budapest körülzárásáig folyt, 1945. márciusában aztán továbbhurcolták őket az Alpesen át Matth"usenba és Bulskirchenbe, 1945. május 5-én szabadították föl a maradékukat az amerikaiak.