Sokszerzős kötet a XXI. Század Intézet Dimenziók éve 1968 című, a tavalyi nemzetközi konferencia anyagából összeállított gyűjtemény is, mégsem fanyalgunk, mert ami kiolvasható ezekből a különböző elmélyültséggel és stílusban írt munkákból, arra késztet minket, hogy negyven év távlatából végiggondoljuk ´68 legendáját. Azt a legendát, amelyet a baloldal máig szívesen fényezget. A kötet három téma köré épül: a prágai tavasz, illetve a szocializmus megreformálhatóságának kérdése, a nyugat-európai diákmozgalmak, valamint a szexuális forradalom. Valamennyi kérdéskört a szerkesztő, Schmidt Mária vezeti fel - röviden, világosan, legendaoszlató szenvedéllyel. A prágai tavasz eltiprása törvényszerű volt, a rendszer lényegéből következett. A nyugat-európai diákmozgalmak egy könyörtelen nemzedék színrelépését voltak hivatva előkészíteni, a szexuális forradalom pedig nem volt más, mint Marx és a Coca-Cola gyermekeinek lázadása. A nemzetközi és hazai előadógárda (köztük egykori pártfunkcionáriusok) számos új adalékkal szolgálnak akár az egyes országok belső történéseiről, akár a nemzetközi helyzetről, akár a magyar állapotokró.lKi-derül például, hogy a magyar néphadseregben voltak ellenállók és a ´68-as tiltakozások ellen retorziók is. A kötet egyik legemlékezetesebb írása Lánczi András A szexualitás mint sors című esszéje, amely történeti, filozófiai távlatba helyezi ´68 legfőbb „vívmányát": a test felszabadítását a lélek kontrollja alól. (XXI. Század Intézet).