Nehéz olvasmánynak hinné az ember - rengeteg levéltári kutatás lebilincselő eredménye -, mégis azért halad lassan az olvasó a lapozásban, mert szinte minden bekezdés elgondolkodtató. Hiszen miről is van szó?

 

Arról, amit koncepciós (kirakat-, látvány-) pereknek hívnak határainkon innen és túl. A Rajk-per csak apró adalék ahhoz, hogy megértsük a sztálini-rákosista "igazságszolgáltatás" Bacsó Péter A tanú című filmjében tökéletesen kifigurázott jelenségét. Tudják, amikor a vallomás helyett az Ítéletet adják a szervezett tanú kezébe.

 

Schmidt kiváló könyve ennek a kornak-tíz év kemény, időnként megnehezített kutatásának eredményeként - újabb vetületét tárja az olvasó elé, élvezetes stílusban. A legsötétebb kommunista korszak amerikai vetületét mutatja be. Azt, hogy miként váltak az elitegyetemeken végzett (például Harvard jogi kar), jól szituált diákok az Egyesült Államok államigazgatásának magas posztjain (Külügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, IMF) a sztálini Szovjetunió ügynökeivé. Hogy miért okozott az idealisztikus nyugati komcsik között feloldhatatlan ellentétet az Adolf Hitler-Joszif Sztálin paktum, s miért csacsog egy beszervezett amerikai egy beszervezett amerikairól. És mindez miként festett Koestler, Orwell, Fejtő Fe-renc Európájában. Kérdések, amelyekre részben választ kapunk, részben további kérdések nyomába eredhetünk.

 

De a leglényegesebb kérdés is feltétetik: hazánkhoz vagy a vélt-valós elveinkhez legyünk-e hűek? Nekem Schmidt válasza egyértelmű: a hazánkhoz. És nekik?